Márciusban a monetáris tanács öt tagja szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására, egy tag voksolt 25 bázispontos kamatcsökkentésre, a jegybank egyik alelnöke pedig 25 bázispontos kamatemelésre.

A Reuters napokban készített felmérésében is kamattartást valószínűsítettek az elemzők, prognózisukban az év végén 6,5 százalékos, 2013 végén pedig 6 százalékos alapkamat szerepelt.

Hasonlóan vélekedtek londoni elemzők is, akik szerint a monetáris tanács mindenképpen megvárja a kamatcsökkentéssel az IMF/EU-tárgyalások eredményét. Volt olyan vélemény is, amely szerint a hiteltárgyalások lassú haladása miatt az MNB később a jelenlegi 7 százalékos alapkamat emelésére is kényszerülhet. Tavaly december 21-e óta nem változott az alapkamat.

Mit mondtak az elemzők?

Az IMF/EU-megállapodás megkötéséig, vagy legalábbis a tárgyalások megkezdését jelentő hírekig nem látnak esélyt monetáris enyhítésre az elemzők, akiket a monetáris tanács keddi kamatdöntését követően kérdezett meg az MTI.

A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően 7 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere közleményben fejtette ki, hogy a kamattartás nem okozott meglepetést.

A helyzet romlását egyrészt globális folyamatok okozták: áprilisban ismét éleződtek az eurózóna perifériás országaival kapcsolatos feszültségek, a fókuszban elsősorban Spanyolországgal, amely méretéből adódóan nagy kihívás elé állítja az EU jelenlegi válságkezelő mechanizmusát.

A romló külső környezet mellett a hazai hírek meglehetősen vegyesek voltak Bebesy szerint. „Az IMF tárgyalások megkezdésének időpontja egyre inkább csúszni látszik. Továbbra is úgy tűnik, hogy a retorika szintjén túl a kormány nem igazán igyekszik a feltételek teljesítésével, és inkább vállalja a kiugróan magas kamatokon történő adósságfinanszírozást" – írja.

A Budapest Alapkezelő véleménye szerint ugyanakkor a fő veszélyforrás továbbra is az, hogy a jelenlegi növekedési kilátás mellett bizonytalan az ország adósságfinanszírozásának fenntarthatósága az IMF-védőháló hiányában.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben megállt a forint árfolyamának, valamint a hozamok és a kockázati felárak év eleje tartó csökkenése, elsősorban az IMF/EU-tárgyalások megkezdésének elhúzódása miatt.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője a monetáris tanács kamatdöntési indoklása előtt arra emlékeztetett, hogy a jegybank korábban többször jelezte: monetáris enyhítésre egyebek mellett a forint árfolyama nem ad lehetőséget, a kamatemelést pedig az infláció folyamatok nem indokolnak.