Az IMF tavaly márciusban leállította a 2010 júliusában indított 15,5 milliárd dolláros ukrán hitelprogramját, mert az ország kormánya elutasította több népszerűtlen megszorító intézkedés bevezetését, köztük a női nyugdíjkorhatár 55 évről 60 évre emelését és a lakossági gázár növelését. A kormány később részben beadta derekát, a parlament elé terjesztette a nyugdíjreform tervezetét, amelyet a törvényhozás tavaly júliusban jóvá is hagyott. A Nemzetközi Valutaalap azonban nem újította fel a hitelfolyósítást, miután nem teljesült a másik fontos követelése, a lakossági gázár ötvenszázalékos emelése.

Kosztyantin Hriscsenko ukrán külügyminiszter hétfőn közölte, az IMF-fel arról tárgyalnak, hogy a lakossági gázárat fokozatosan lehessen emelni és az állam támogatást adhasson a legrászorultabbaknak. Az ukrán külügyek irányítója reményét fejezte ki, hogy erről „heteken belül” sikerül megállapodni.

A Standard and Poor’s (S&P) hitelminősítő március közepén negatívra rontotta Ukrajna kilátását az addig érvényben levő stabilról a besorolás megtartása mellett, ami a leminősítés lehetőségére utal a következő hónapokban. Ukrajna hosszú távú szuverén adósságbesorolása ezzel továbbra is „B plusz” az S&P-nél, de már negatív kilátással.

A hitelminősítő a kilátásrontást azokkal a bizonytalanságokkal indokolta, amelyek az ukrán kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), illetve az orosz Gazprommal a gázárakról folytatott tárgyalásait övezik, mert ezek – ahogy az S&P közleménye is hangsúlyozta – növelik a refinanszírozási kockázatokat Ukrajna számára.

Az ukrán központi bank adatai szerint a tavalyi utolsó negyedév végére 126,2 milliárd dollárra nőtt Ukrajna külső adóssága az október 1-jén regisztrált 123,1 milliárd dollárról. A 3,1 milliárd dolláros növekedés főként a céges hitelfelvételekből adódott, míg a banki és kormányzati adósság csökkent az időszakban.