A legnagyobb európai hitelminősítő kedden Londonban közölte, hogy mind a hazai, mind a külső osztrák államadósság besorolásának kilátása stabil. A Fitch elemzése szerint Ausztria „AAA” osztályzatát a fejlett, rugalmas gazdaság, az erőteljes hazai intézményrendszer, valamint a stabilitásra törekvő, hosszú múltra visszatekintő gazdaságpolitika támasztja alá. A szilárd gazdasági alapokat tükrözi az ország gyors kilábalása a 2008–2009-es recesszióból, az alacsony munkanélküliség és az euróövezeten belül „viszonylag kedvezőnek” számító államháztartási pozíció is – áll a hitelminősítő értékelésében.

A Fitch szerint az erőteljes gazdasági alapokkal együtt is jelentős az osztrák bankok kitettsége a felzárkózó európai térségben, beleértve a régió gyengébb gazdaságait, és valószínűtlen, hogy ez a helyzet rövid távon megváltozna, de ez jelenleg „nem jelent érdemi kockázatot Ausztria számára”. A Fitch Ratings saját becslése szerint az osztrák bankrendszer nettó kelet-közép-európai kitettsége a térségi bankérdekeltségek helyi finanszírozását is figyelembe véve az osztrák hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 30 százalékát teszi ki, ami „kezelhető szint”, és jelenleg csekély költségvetési kockázattal jár.

Ausztria mint szuverén adós számára azonban később rendszerszintű kockázatok eredhetnek abból, ha a gyengébb helyzetű kelet-közép-európai országokban működő bankérdekeltségek pénzügyi mérleghelyzetét további piaci stresszhatások érik – áll a Fitch Ratings keddi londoni elemzésében. Más londoni elemzői vélemények szerint ugyanakkor fordított irányú kockázati hatás is érvényesül.

Továbbra is az euróövezeti válság jelenti a nagy veszélyt

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics által a kelet-közép-európai bankrendszerek állapotáról ugyancsak kedden összeállított helyzetértékelés szerint továbbra is az euróövezeti válság jelenti a nagy veszélyt a régiós bankokra. E bankok jelentős mennyiségű rövid lejáratú hitelkötelezettsége tükrözi, hogy milyen nagymértékben függnek a nyugat-európai anyabankoktól érkező külső finanszírozástól. A ház szerint ez növeli a kelet-közép-európai bankok kitettségét bármely újabb euróövezeti pénzügyi válságnak. A Capital Economics londoni elemzői szerint e kockázat mértéke országról országra változik; a cég ebből a szempontból a legsebezhetőbbnek Magyarországot, a legkevésbé sérülékenynek Oroszországot tartja.

Az eurójegybank (EKB) által végrehajtott hosszabb távú refinanszírozási művelet likviditásinjekciója enyhítette az azonnali nyugat-európai pénzügyi válság veszélyét. Ha azonban az euróövezeti piaci feszültségek ismét felerősödnek – ahogy azt a Capital Economics szakértői valószínűsítik –, akkor ennek hatásai alól a kelet-európai bankok sem mentesülnének – áll a cég keddi értékelésében.

Magyarországgal kapcsolatban a Capital Economics londoni közgazdászai kiemelték, hogy a devizaalapú ingatlanhitelek átstrukturálására tett erőfeszítések ellenére is a teljes kinnlevőség-állománynak több mint a fele változatlanul devizahitel. Eközben Romániában az elmúlt néhány hónapban még gyorsult is a devizaalapú hitelek folyósítása, és ez olyan jelenség, amelyre „érdemes odafigyelni”. Mindemellett számos térségi országban továbbra is magas a nem teljesítő kinnlevőségek aránya, ami az elmúlt évtized még mindig kezelésre váró hitelbuborékának öröksége – áll a Capital Economics keddi londoni elemzésében.

A ház kimutatása szerint Magyarországon a nem teljesítő hitelek aránya a teljes kinnlevőség-portfólión belül jelenleg 13,3 százalék, a devizaalapú hiteleké 57,5 százalék. Romániában ugyanakkor a Capital Economics adatai alapján 14,2 százalékos a nem teljesítővé vált hitelállomány aránya, és a kinnlevőségek 64,2 százaléka devizaalapú.

A Fitch Ratings az osztrák „AAA” osztályzat megerősítéséhez fűzött keddi elemzésében közölte, hogy a svájci frankban felvett osztrák jelzáloghitelek 30 százalékos aránya „sebezhetőség forrása” az osztrák bankrendszeren belül. A Fitch szerint emellett nyomást gyakorolhat Ausztria szuverén besorolására az is, ha az osztrák bankok kelet-közép-európai leánybankjainak mérleghelyzete romlani kezdene, és ez hatást gyakorolna az anyabankok tőkehelyzetére.