Mario Monti olasz miniszterelnök aggodalmát fejezte ki az elmélyülő spanyol válsággal kapcsolatban. „Spanyolország mélyreható munkaügyi reformot hajtott végre, de nem fordított elég figyelmet a költségvetésére” – mondta Olaszország első embere egy hétvégi konferencián.

Hazai környezetben a Mariano Rajoy vezette spanyol kormány munkaügyi reformja már nem ilyen népszerű, ugyanis a szakszervezetek általános sztrájkot hirdettek március 29-ére. A Monti által „mélyrehatónak” nevezett reform olcsóbbá tette a cégek számára az elbocsátásokat, könnyítette a munkafeltételek módosítását, valamint gyengítette az érdekképviseleteket.

Pedig Spanyolországnak tényleg kezdenie kell valamit a munkaerő piacán, mert az Európai Unión belül messze az ibériai államban a legmagasabb az állástalanok aránya: januárban már 23,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta – ez több mint ötmillió embert jelent. Ezt még a görögök is nehezen tudják megközelíteni, ugyanis az Eurostat tavaly novemberi adatai alapján az államcsődtől nemrég megmentett Görögországban 19,9 százalékosra rúgott a munkanélküliség.

A spanyol munkanélküliségi ráta alakulása (2007-2012)
A spanyol munkanélküliségi ráta alakulása (2007–2012)
Forrás: Európai Központi Bank


A tavaly megválasztott spanyol vezetés a munkanélküliség elleni harc mellett az államháztartási hiány csökkentését tűzte ki célul. Előbbi „sikerességét” a fentebb látható grafikon hűen szemlélteti. A 2012-es deficitcél tartásával kapcsolatban pedig mindent elmond, hogy a madridi kormány már februárban kénytelen volt módosítani azt: 4,4 százalékról 5,3 százalékra – ennyit engedett ugyanis az EU.

Monti tehát nem véletlenül aggódik a spanyolokért a március 30-i uniós pénzügyminiszteri tanácskozás (Ecofin) előtt. Az olasz miniszterelnök szerint ugyanis félő, hogy az egyre nehezebb helyzetbe kerülő Spanyolország miatt az adósságválság továbbgyűrűzik.

Az Európai Központi Bank (EKB) némiképp enyhített az euróválságon, miután a múlt hónapban, immár második – és feltehetően utolsó – tenderén újabb „olcsó pénzzel” látta el a bankokat. Az EKB így már több mint ezermilliárd eurót pumpált az unió bankrendszerébe.

Pénzügyi tűzfal 2.0

Koppenhágában születhet döntés a következő lépésről, ugyanis az unió pénzügyminiszterei pénteken vitatják meg a pénzügyi tűzfal emelését. A Bloomberg szerint – bennfentesekre hivatkozva – 500 milliárd euróval emelhetik meg a védőháló felső határát.

A tűzfal ez esetben arra hivatott, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő euróövezeti államokat kisegítse. Jelenleg az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) van „érvényben” – átmenetileg –, melyet a korábbi tervek szerint Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) válthat. Utóbbit indítanák el 500 milliárd euróval.

Az EFSF által segélycsomagok finanszírozására már lekötött mintegy 192 milliárd euró leszámításával az ESM 308 milliárd eurós „tűzfallal” rendelkezik. Ennek megemeléséről kell dönteniük az euróövezeti pénzügyminisztereknek. Az EFSF-kötelezettségekre vállalt tagállami garanciák értéke mintegy 780 milliárd eurót tesz ki. Ennek az összegnek a kétharmadát Német-, Francia- és Olaszország adja.

A két válságkezelő alap feltehetően egymás mellett fog működni – előreláthatóan legalább egy évig. Amennyiben az ESM-et kiegészítik az EFSF által nem lekötött forrásokkal, úgy összesen mintegy 692 milliárd euró állna rendelkezésre.