A kormány által július közepén benyújtott javaslat ugyanis átalakítaná a zálogjog szabályait. Egyúttal megtiltaná, hogy a bankok vagy a magánszemélyek a hitelnyújtáskor – a zálogjog helyett vagy mellett – olyan biztosítékokat kössenek ki, amelyekkel szinte már a szerződés aláírásakor megfosztanák az adósokat a tulajdonjoguktól. A változtatást az indokolja, hogy az utóbbi húsz évben a hitelezők sokszor nem elégedtek meg azzal, hogy a maguk számára zálogjogot kössenek ki a kölcsön felvételekor. A zálogtárgy ugyanis egészen addig az adós tulajdona marad, amíg a késedelmes fizetés miatt utólag azt el nem árverezik, és a bevételből ki nem fizetik a tartozást. A kölcsönt nyújtó bankok és magánszemélyek sokszor úgynevezett opciós vételi jogot vagy adásvételi jogot határoztak meg a szerződésben.

Vékás Lajos akadémikus, az új polgári törvénykönyv kodifikációs főbizottságának és szerkesztőbizottságának vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: a civil kódex igyekszik egyensúlyt teremteni az adósok és a hitelezők érdekei között. A tökéletesebb zálogjogi rendelkezések mellett nem lesz szükség azokra a hitelbiztosítékokra, amelyeket eddig a gyakorlatban alkalmaztak.

További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.

Még március elején indult el az árfolyamrögzítés új rendszere: az árfolyamgát új változatába azok léphetnek be, akik legfeljebb 20 millió forint összegű devizahitelt vagy devizaalapú kölcsönt vettek fel.