A világ legnagyobb hitelminősítő és gazdaságelemző csoportjának közgazdászai az előrejelzésben közölték: a G20-országcsoport egészében 2012-re átlagosan 3,0 százalékos, 2013-ra 3,5 százalékos növekedést várnak.

A ház szerint a húszak átlagán belül a csoport fejlett ipari gazdaságaiban idén 1,5 százalékos, jövőre 2,0 százalékos növekedés várható, ugyanakkor 2012 egészére enyhe, 0,5 százalékos visszaesést valószínűsít az euróövezetben.

A hitelminősítő előrejelzése szerint Németország – a legnagyobb EU-gazdaság – hazai összterméke (GDP) az idén 0,5 százalékkal növekedni fog, Franciaország gazdaságának a Moody’s stagnálást jósol, a periferiális eurótagállamokban viszont mély recesszióval számolnak a cég londoni elemzői.

A keddi előrejelzés szerint a Moody’s Olaszországban és Spanyolországban egyaránt 1,5 százalékos, Portugáliában 3,5 százalékos, Görögországban 5,5 százalékot meghaladó GDP-visszaesést vár idén.

A Moody’s Investors Service keddi londoni elemzése szerint a G20 csoportra kidolgozott növekedési prognózis egyik fő kockázati tényezője az a lehetőség, hogy Irán a nukleáris fejlesztési programja miatt hozott szankciók megtorlásaként lezárja a Hormuzi-szorost, amelyen a világ nyersolaj-ellátásának 20 százaléka halad át. A Moody’s becslése szerint ettől az olajárak akár 50 százalékkal is megemelkedhetnek a cég által 2012–13-ra várt – a West Texas Intermediate amerikai alaptípusra számolt – 100–110 dolláros hordónkénti átlagoshoz képest.

A hitelminősítő szerint a tapasztalati tényekre alapuló tanulmányok azt mutatják, hogy minden 10 százaléknyi tartós olajár-emelkedés a fejlett gazdaságok növekedési ütemét átlagosan 0,2–0,4 százalékpont közötti mértékben lassítja egy év leforgása alatt, de az átlagon belül a hét vezető ipari hatalom (G7), köztük az Egyesült Államok gazdasági növekedését ilyen mértékű olajdrágulás akár 1 teljes százalékponttal is csökkentheti.

Más nagy londoni elemzőcégek szerint sem lehet kizárni, hogy az iráni nukleáris fejlesztési programmal kapcsolatos nemzetközi konfliktus eszkalálódása esetén a jelenleginél is sokkal magasabbra emelkednek az olajárak. Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – legutóbbi globális prognózisában közölte, hogy jóllehet nem alapeseti forgatókönyv az iráni háború kitörése, ám ha Iránban vagy környékén fegyveres konfliktus robban ki, akár néhány nap alatt 30–50 százalékkal felszökhetnek az olajárak.

A ház szerint a másik fő – jóllehet a háborúnál is kisebb esélyű – kockázat az, hogy Irán az Egyesült Államok és az EU szankcióinak megtorlásaként lezárja a Hormuzi-szorost. Az EIU elemzői szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén 200 dollár közelébe is felszökhet a nyersolaj hordónkénti ára.

Az euróövezetben más nagy londoni cégek is recessziót jósolnak erre az évre. A Fitch Ratings – a legnagyobb európai hitelminősítő – minap Londonban ismertetett idei első negyedéves átfogó előrejelzésében az eggyel korábbi globális jelentésében valószínűsített 0,4 százalékos növekedésről meredeken, 0,6 százalékponttal 0,2 százalékos visszaesésre módosította az euróövezeti gazdaságra érvényes idei teljesítménybecslését.

Az euróövezeti átlagon belül a Fitch londoni elemzői a legnagyobb mértékben az olasz gazdaságra adott prognózisukat rontották: a cég új előrejelzése szerint Olaszország hazai összterméke az idén 1,6 százalékkal csökken. A hitelminősítő előzőleg csak 0,5 százalékos idei olasz GDP-mínuszt jósolt.

A ház Spanyolországban 1,0 százalékos gazdasági visszaesést vár erre az évre. Németországban a Fitch Ratings új előrejelzése szerint az idén 0,7 százalékos növekedés várható, ez 0,2 százalékponttal alacsonyabb a Fitch előző előrejelzésénél. A második legnagyobb valutauniós gazdaságban, Franciaországban a cég az eddigi 0,7 százalék helyett most már csak 0,4 százalékos egész éves növekedést valószínűsít.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági–pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics idei második negyedévi átfogó európai prognózisa kétévi folyamatos recessziót jósol a valutauniós térségben. A ház előrejelzése szerint az euróövezet GDP-értéke az idén átlagosan 1,0 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal csökken.