A közkiadások csökkentésének az lenne a legjobb módja, ha eredményességi követelményeket állítanának fel minden egyes adóforint elköltéséhez – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Költségvetési Tanács közös rendezvényén, a Magyar Nemzeti Bank székházában.

Fotó: Kovács Attila / MTI


Az ÁSZ-elnök, aki tagja a Költségvetési Tanácsnak is, kiemelte: az ÁSZ számára a jogszabályok azt is előírják, hogy a közpénzek felhasználásának törvényességi ellenőrzése mellett a hatékonyságot és az eredményességet is vizsgálja meg; erre a jövőben a számvevőszék egyre nagyobb hangsúlyt helyez.

Domokos elmondta: az ÁSZ rendszerint a következő évi büdzsé véleményezésekor a bevételeket, azok kockázatait nézi át, véleményezi leginkább. Hozzátette: a jövőben azonban egyre nagyobb szerepet kap majd a folyó kiadások, a beruházások hatékonyságának, eredményességének nyomon követése, véleményezése is a számvevőszéki ellenőrzések során.

Az ÁSZ elnöke szerint a hatékony gazdálkodásra, az eredményességre törekvést a központi intézmények, illetve az önkormányzatok szempontjából is erősíteni kell a jövőben, ezekre mérhető kritériumokat kellene meghatározni. Elmondta: a tavalyi önkormányzati ellenőrzések során fény derült arra, hogy az önkormányzati elszámolások alapján a gazdálkodásban nehezen lehet nyomon követni, hogy egy-egy önkormányzat mennyit fordított például amortizációra.

Ennek kimutatása nagyon fontos lenne az uniós pályázatokhoz is, mert ezen a téren az önkormányzatok nemegyszer 10-15, sőt 20 éves hosszú távú kötelezettséget vállalnak, miközben egy-két évre sem látják előre, mekkora összegből gazdálkodhatnak. Úgy vélte: mind a közintézmények, mind az önkormányzatok gazdálkodásában hasznos lenne, ha a magánszféra cégeinek vezetési módszereit átvennék. Ez javítana a közszférában a vagyongazdálkodás, az ingatlanokkal való gazdálkodás hosszú távú helyzetén is – mutatott rá a számvevőszék elnöke.

Fotó: Kovács Attila / MTI


Ugyanezen a rendezvényen korábban Cséfalvay Zoltán arról beszélt, hogy a jövő évi hiányt 1,6 százalékos növekedés és 300 milliárd forintos tartalék mellett kívánja megvalósítani a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szerint a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi terv a keresleti oldal ösztönzését szolgálja, amelyen belül az élőmunka járulékterheinek csökkentése 101 milliárd forintot jelent a vállalkozásoknak.

Fotó: Kovács Attila / MTI