Ítélet

Mindenben vesztett a posta

Wiedemann Tamás, 2016. március 25., péntek 16:20, frissítve: péntek 16:23
Precedensértékű bírói ítélet született pénteken: a bíróság szerint akkor is közérdekű az adat, ha az a Magyar Postának versenyhátrányt okoz.

Kéttucatnyi, vagyis az összes olyan szerződést ki kell adnia a Magyar Postának, amelyért beperelték – döntött a Fővárosi Törvényszék ma délután. A postával szemben Tóth Bertalan MSZP-s képviselő indított pert tavaly nyáron, miután a 75 százalékban állami tulajdonú cég megtagadta a közérdekű adatok kiadását. A nem jogerős, elsőfokú ítéletben a bíróság kimondta, hogy többek között a Spéder Zoltán fideszes nagyvállalkozó résztulajdonában álló FHB Jelzálogbank Nyrt. és a Magyar Posta Díjbeszedő Holding Zrt. részvényeinek megszerzésére vonatkozó szándéknyilatkozatot, az FHB és a posta stratégiai együttműködésére vonatkozó szindikátusi szerződést, továbbá a Magyar Posta Befektetési Zrt. és az FHB Invest Kft. részvénycsere-szerződését ki kell adni. Ezenkívül a postának ki kell adnia az OTP-vel kötött, postahelyeken üzemelő kártyaelfogadó terminálok rendszerével kapcsolatos megállapodást is, illetve az FHB és a posta közös cégeinek részvényügyleteivel kapcsolatos szerződéseket is nyilvánosságra kell hozni.

Előnyben a takarékok?
Nem a pénzügyi szolgáltatások költöznének a kisebb településeken a postákra, ahogyan ez logikus volna, hanem éppen fordítva, a takarékok kapnák meg a postai szolgáltatások egy részét.

A posta üzleti titokra hivatkozva tagadta meg az adatok kiadását, és az alaptörvényre hivatkozva azt állította: az állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek a jogszabályok által meghatározott módon történő eredményes gazdálkodásra kötelesek. Ezt a bíróság nem fogadta el, álláspontja szerint ugyanis az alaptörvény ezen rendelkezéséből egyértelműen megállapítható, hogy az nem jogot biztosít, hanem kötelezettséget ró a hatálya alá tartozó szervezetekre. Ebből a bíróság szerint az következik, hogy az üzleti titok sérelme általánosságban nem mentesíti a közérdekű adat kiadásának kötelezettsége alól, bár van olyan szituációt, amikor jogos az erre való hivatkozás.

A bíróság szerint az alkotmányból egyértelműen levezethető, hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok, és ezek megismerése magasabb „hierarchia”, mint általánosságban az üzleti titokra való hivatkozás. A konkrét perben ez azt jelenti, hogy az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek a közérdekű adatnak minősülő üzleti titkaik kiadására vonatkozó kötelezettségüknek a jogszabály által biztosított mentesítő okok hiányában akkor is eleget kell tenniük, amennyiben ez eredményes gazdálkodásuk ellenében áll, illetve versenyhátrányt okoz számukra, adott esetben azért, mert olyan adataikat is kötelesek nyilvánosságra hozni, amelyeket a magánszféra szereplői jogszerűen titokban tarthatnak. A bíróság egy félmondatban azt is sugallta, hogy ha egy állami cég a piacon tevékenykedik, számítania kell arra, hogy rá szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint egy magánvállalkozásra. A közpénz esetében pedig lényegtelen, hogy mekkora az állam tulajdoni hányada, vagyis ha az államnak egy darab részvénye van például egy magáncégben, akkor az állampolgárok a tulajdoni hányadon keresztül biztosított jogokkal is élhetnek.

Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a Magyar Posta sorra veszíti el a közérdekű adatigénylés miatt ellene indított pereket. Valószínűleg emiatt szavazta meg a parlament azt a jogszabály-módosítást, amely lényegében kivenné a postát az infótörvény hatálya alól. Ezt azonban Áder János köztársasági elnök nem írta alá, hanem normakontrollra küldte meg az Alkotmánybírósághoz.

Bővebben a szombati Magyar Nemzetben!

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása