Komoly erőfeszítéseket tesz a kabinet, hogy ismét fenntartható pályára állítsa a magyar költségvetést, ezáltal hazánk kikerüljön a bizottság által 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás alól. A kormány június közepéig be fogja mutatni Brüsszelben a 2013-as költségvetés sarokszámait, arra törekedve, hogy felelősségteljes és fenntartható büdzsét alakítson ki, ezáltal megszűnjön a túlzottdeficit-eljárás hazánk ellen – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.

Ahogyan azt korábban az MNO megírta, Orbán Viktor miniszterelnök szerdán arra kérte a Fidesz–KDNP-frakciószövetséget, hogy még a parlament nyári szünete előtt fogadja el a jövő évi költségvetés sarokszámait.

A megkérdezett pénzügyi szakértők egyöntetű véleménye szerint mindenképpen szükséges ez a lépés, mert így nemcsak a támogatásokat tarthatjuk meg, de visszaszerezhetjük a hazánkba vetett befektetői bizalmat is, nem beszélve arról, hogy az euróárfolyam azóta számunkra kedvező alakulása kapcsán is generálódik költségvetési tartalék.

„A második Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram tulajdonképpen már tartalmazza az idei és a jövő évi intézkedéseket, amelyeknek hatására tartható lesz a kabinet által vállalt költségvetési hiánycél” – nyilatkozta a Magyar Nemzet kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint az intézkedésekkel egyértelműen elérhető az idei, GDP-arányosan 2,5 százalékos, jövőre pedig 2,2 százalékos államháztartási hiány. Véleménye szerint olyan biztonsági tartalékok is vannak a magyar államháztartás kezében, amelyekkel akár pozitív meglepetést is hozhatna, így azt sem tartotta kizártnak, hogy a deficit a GDP 2,2–2,3 százalékára csökken az idén, amennyiben az eurózóna válsága nem mélyül tovább. „A nyugdíjpénztár átalakítása során az idén is lesznek visszalépők az állami nyugdíjrendszerbe, ami önmagában GDP-arányosan 0,3 százalékkal csökkenti a költségvetési hiányt. A kabinet 299 forintos euróárfolyamon tervezte az idei büdzsét, miközben a hazai valuta már nagyot erősödött, emiatt további tartalékok keletkeznek a költségvetésben” – hangsúlyozta.

A hosszú távú tervezés mellett szól, hogy a költségvetés sarokszámait és az adótörvényeket ne az év végén, hanem már nyáron fogadja el a parlament – mondta el Tóth G. Csaba, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatóhelyettese az MTI- nek. A szakember szerint a hosszú távú tervezés nemcsak az ország érdeke, hanem az Európai Unió elvárása is. A konvergenciaprogramban középtávra kellett rögzíteni a legfontosabb gazdasági mutatókat, így a GDP-arányos államháztartási hiányt, amely 2013-ra 2,2, 2014-re 1,9 százalék, középtávon pedig 1,5 százalék.