A német kormányban a pénzügyminiszter után most már a munkaügyi miniszter is elképzelhetőnek tartja a közös euróövezeti kötvény bevezetését, persze sok feltétellel.

Ursula von der Leyen szerint a tizenhetek akkor bocsáthatnak ki közös és egyetemleges kezességgel – a törlesztésre vállalt garanciával – kötvényt, ha előbb kialakítják a „közös költségvetési politikát, benne az (állam)adósság ellenőrzésének” intézményével. Az euróövezet egyelőre nem áll készen erre, és még Németországban is csak érlelődik az a belátás, hogy a gazdaságpolitikai és költségvetési kérdések eldöntésének jogát „is át kell adni Európának” – mondta a miniszter a Der Spiegel című német hírmagazin vasárnap megjelent számában közölt nyilatkozatában.

Olaszország és Spanyolország állampapírjainak hozama szépen esett a múlt hét elején, de a hét végére ismét magasba szökött. Egy franciaországi gazdasági tanácskozáson vasárnap az olasz kormányfő ezt annak tulajdonította, hogy „néhány északi ország egy és más politikai hatósága nem helyénvaló kijelentéseket tett azzal a céllal, de legalábbis azzal a következménnyel, hogy csökkenjen az egyhangú döntések hitelessége”.

Tenni kell valamit

„Egyoldalúan semmissé teszik, amit sok közös és együttes fáradsággal együtt építünk” – mondta az olasz kormányfő. Sürgette, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek gyorsan tegyenek valamit a magas hozamok ellen, és általában is gyorsítsák meg az euróövezeti döntések megvalósítását, mert „a magas hozamok kockára teszik az euróövezet pénzügyi stabilitását, és nehezítik az egységes pénzügypolitika hatékony közvetítését”.

A múlt héten a finn és a holland kormány illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy szerintük az euróövezeti mentőalapoknak nem kellene vásárolni közvetlenül, az elsődleges piacon euróövezeti állampapírokat. Ez – egészen pontosan, hogy az euróövezeti mentőalapok „rugalmasabban” vásárolhassanak az erős költségvetési fegyelmű országok állampapírjaiból – a június végi EU-csúcson született euróövezeti döntések egyike volt. Azt is eldöntötték, hogy egységesített, közös bankfelügyelet alakítanak az euróövezetben, és utána a rászoruló bankok a kormányok megkerülésével, közvetlenül vehetnek fel kölcsönt tőkefeltöltésre az euróövezeti mentőalapoktól.

„Merkozy”-ből kvartett

Az olasz miniszterelnök szavainak az is súlyt ad, hogy a német kancellár, Angela Merkel és a volt francia államfő, Nicolas Sarkozy nevéről közkeletűen „Merkozy”-nek nevezett informális euróövezeti parancsnokság tavaszi megszűnése óta a szokásos német–francia duó német–francia–olasz–spanyol kvartettre bővül olyankor, amikor fontos euróövezeti döntéseket készítenek elő. Az euróövezeti pénzügyminiszterek legközelebb hétfőn, majd július 20-án tanácskoznak.

A szélesebb európai integrációról Mario Monti úgy vélte, hogy az nem alapulhat csak az euróövezeten. „Kissé bizonytalan vagyok abban, vajon tényleg kizárólag az euróövezetre alapozva kell-e összébb hoznunk az európai gazdasági és politikai folyamatot. Tudom, ennek Franciaországban sok híve van, de szerintem jobb lenne nem túlságosan elszigetelni magunkat az Európai Unió többi részétől” – magyarázta Monti. Az EU más fontos részei között említette például Nagy-Britanniát és Lengyelországot a Reuters tudósítása szerint.