Műtrágya helyett bioszén

Magyar siker trágyafronton

Tóth László Levente

2015. október 2., péntek 10:48

Hazai szakemberek oldották meg a műtrágya helyettesítésére alkalmas bioszén előállítását. Így Magyarország válhat az újrahasznosítottfoszfát-gyártás tudományos és ipari tudásközpontjává, sőt elsődleges nemzetközi mezőgazdasági beszállítójává is az Európai Unión belül.

A napokban zárult le a magyar vezetésű és tervezésű, csaknem hárommillió euró uniós támogatású és több mint négymillió eurós költségű Refertil-projekt. Ennek keretében új technológiát és újrahasznosított termékeket fejlesztettek ki, amelyekkel környezetbarát módon lehet elérni, hogy megfelelő mennyiségű foszfát kerüljön a talajba. A projekt egyik legfontosabb terméke az állati csontból előállított bioszén, az ABC (Animal Bone bioChar), vagyis biofoszfát. Ez nem más, mint egy kettő–öt milliméteres, fekete színű granulátum, ami vágóhídi hulladékból készül. Az efféle hulladékot eddig nagyrészt állateledelek alapanyagaként használta fel az ipar.

A bioszén ömlesztve, a hagyományos műtrágyákhoz hasonlóan alkalmazható. Talán legfontosabb előnye, hogy magas a foszfortartalma így esetenként teljes mértékben helyettesítheti a foszfátműtrágyát, amely az egészségre ártalmas nehézfémeket, kadmiumot, uránt tartalmazhat. A műtrágyákból származó nitrogén ráadásul nitráttá oxidálódva a talaj savanyodását, míg a mélyebb rétegekbe mosódva a talajvíz nitrátosodását okozza. A túlzott nitrogénmennyiség felszíni vizekbe kerülve algásodást indíthat el, az ivóvízbe kerülve pedig mérgezést okozhat. Ráadásul a nitrogéntartalmú műtrágyák gyártásakor jelentős mennyiségben kerülnek üvegházhatású gázok a légkörbe.

Csupa előny

Az újrahasznosított biofoszfát használata a termés mennyiségét legalább tíz százalékkal növeli, míg a termés értékét a jobb minőség miatt akár húsz százalékkal is emelheti. Emellett javítja a talaj termékenységét, helyreállítva annak természetes egyensúlyát. További előnye, hogy ellenőrzött módon adagolja a foszfort, szemben a műtrágyákkal, amelyekre a gyors és környezetszennyező foszforkioldódás a jellemző.

A kutatásban tizennégy partnercég és tíz európai uniós ország vett részt, a fejlesztést irányító konzorcium tagja volt a Terra Humana Kft. és a Wessling Hungary Kft. is. Európában a termésnövelő anyagokra (komposzt, bioszén) elsőként a Wessling Hungary Kft. szerezte meg az akkreditált státust. Az első bioszén hatósági engedélyt (kertészeti termésnövelő és talajjavító biogazdálkodási termékekre) Európában a Terra Humana Kft. részére a Nébih adta ki.

Környezetvédelem

Az EU célul tűzte ki a műtrágyák és vegyszerek használatának jelentős csökkentését és biztonságos biotermékekkel történő kiváltását. Ez lényegében a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszer-ipari melléktermékek újrahasznosítását jelenti.

– Fontos, hogy a jó minőségű élelmiszert a környezetet megóvva állítsuk elő – hívta fel a figyelmet Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökhelyettese. – Ennek érdekében új irányba kell terelni a tápanyagellátást és tápanyag-gazdálkodást – hangsúlyozta.

A hazai műtrágyapiac csaknem 1,4 millió tonnát tesz ki évente. Ugyanakkor a hazai felhasználás az uniós átlag alatt marad. A műtrágya-forgalmazók tavaly 1,379 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek, három százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A műtrágya-értékesítés árbevétele az előző évhez képest 6 százalékkal, 122 milliárd forintra csökkent.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2015.10.02.