A kínai kormányzat fenntartja növekedéspárti költségvetési politikáját és mértéktartó pénzügypolitikáját – idézte a kínai állami hírügynökség a miniszterelnököt.

Stabil gazdasági növekedés, az emberek életszínvonalának tovább emelése, a jövedelmi különbségek csökkentése – ezek a Kínai Kommunista Párt (KKP) sanghaji bizottságának következő öt évre vonatkozó céljai. Bővebben>>>

A világ legerősebb – fejlett és gyorsan felzárkózó – gazdaságú országai, a Húszak (G20) júniusi mexikói csúcsértekezlete elé időzített nyilatkozatában a kínai miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy Kínában a gazdasági helyzet egészében szilárd, és a növekedés is az előre jelzett célsávon belül van.

A fejlett országok kormányai az utóbbi években nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy nagymértékben segítheti a világgazdaságot a kínai hazai piac és vele az import bővülése. Ehhez képest kellemetlen üzenetet küldtek az ország legfrissebb külkereskedelmi adatai.

A kínai export áprilisban 4,9 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az éves értéknövekedés üteme elmaradt a márciusi 8,9 százaléktól és az elemzők várta 8,5 százaléktól is. Közben a behozatal szintén jóval kisebb volt a márciusi, 5,3 százalékos növekedésnél: mindössze 0,3 százalékkal nőtt, főleg a nyersanyagimport erős lassulása miatt. Ez az ütem is rácáfolt az elemzők 11 százalékos várakozására.

Ám a legfontosabb: megtörni látszik a világválság kezdete óta jellemző irányzat. A kínai import azóta rendszerint kevésbé csökkent nehezebb időkben, mint az export, illetve jobb időkben gyorsabban nőtt, mint a kivitel.

Mind a kivitel, mind a behozatal második hónapja bővült 10 százalék alatti ütemben – ilyen sem igen volt az utóbbi évtizedben, nem számítva a holdújévi ünnepek, munkaszünetek okozta visszaeséseket.

A kínai jegybank már pénzügypolitikája enyhítésére hajlik: kétévi emelés után ősz óta háromszor – legutóbb a múlt héten – enyhítette a kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettségét, de a hatás még nem látszik. Az exportot fékezi a recesszió Kína legnagyobb külpiacán, az euróövezetben, és a bizonytalan amerikai fellendülés sem használ. Emiatt és a hazai fogyasztás lassúbb növekedése miatt gyengül az import is.

Tavaly a kínai hazai össztermék (GDP) a hivatalos közlés szerint 9,2 százalékkal volt nagyobb a 2010-esnél. Az idei első negyedévben a kínai GDP 8,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi fölé, miután a tavalyi utolsó negyedévben még 8,9 százalékkal bővült a gazdaság éves összevetésben. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) most 8,2 százalékos GDP-növekedést jósol Kínának a szeptemberben várt 9,0 százalék helyett. Tavaly júniusban még 9,6 százalékot jelzett. A jövő évi előrejelzését 8,8 százalékra vitte le 9,5 százalékról. Kína gazdasági növekedése tíz éve nem volt évi 9 százalék alatt.

A kínai miniszterelnök már korábban erényt kovácsolt a szükségből: március 5-én bejelentette, hogy a stratégiai cél ezentúl kevésbé a mennyiségi, inkább a minőségi növekedés. Ennek jegyében évi 7,5 százalékra módosította a hosszú távú gazdasági növekedési célt az utóbbi nyolc évben érvényben tartott évi 8 százalékról. Ez behatárolja a most hét végi nyilatkozatának értékét is arról, mit jelenthet a növekedés „nagyobb fontossága” a kínai kormány számára. Jóllehet a hivatalos cél közvetlenül sosem határozta meg a növekedés ütemét, de jelzi, hogy milyen lehetőségekkel számol a kormányzat és ehhez milyen eszközöket rendelhet. A 7,5 százalékos hosszú távú cél most azt jelzi a világnak, hogy a kínai kormány inkább a szint tartására gondolhat, nem pedig számottevő gyorsításra, amikor a növekedés „nagyobb fontosságát” hangsúlyozza.