A német hetilap idézve a Görögországnak hitelező trojka (IMF, Európai Központi Bank, Európai Bizottság) előzetes jelentését, azt írta, hogy Athénnak az eddig becsült 11,5 milliárd euró helyett összesen 14 milliárd euró kiadáscsökkentést kell végrehajtania annak érdekében, hogy vállalásának megfelelően a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alá kerüljön 2014 végére. A deficit tavaly 9,3 százalék volt.

A trojka szerint azért van szükség a tervezettnél nagyobb költségvetési kiadáscsökkentésre, mert nem teljesülnek a privatizációs elképzelések, amelyek révén nőne a költségvetés bevétele, miközben a görög gazdaság, amely már ötödik éve van recesszióban, a vártnál nagyobb mértékben zsugorodik. A Der Spiegel értesülése szerint a trojka szakértői a költségvetési kiadáscsökkenés felülvizsgált pontos összegét az után ismertetik, hogy szeptember elején ismét Athénban tárgyalnak.

Görögország bécsi nagykövete bomlasztó hatásúnak nevezte az osztrák alkancellárnak azt a felvetését, hogy a szabályokat be nem tartó tagokat ki lehessen zárni az euróövezetből. Temisztoklisz Dimidisz szerint egy ilyen javaslat „kapóra jön a spekulánsoknak”.

A görög pénzügyminisztérium pénteki közlése szerint egyébként a központi kormány adósságállománya július végén 303,5 milliárd euró volt a március végi 280,2 milliárd euróval szemben.

A görög GDP a második negyedévben 6,2 százalékkal, négy év alatt összesen 20 százalékkal csökkent.

A munkanélküliség ismét csúcsra emelkedett az országban: májusban 23,1 százalékra nőtt az áprilisi 22,6, illetve az egy évvel korábbi 16,8 százalékról képest.

A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő szerint a görög gazdasági környezet folytatódó romlása miatt a kormánynak valószínűleg további külső finanszírozásra lesz szüksége még idén.

Görögországot a trojka segélycsomagja tartja felszínen. A 130 milliárd eurós második hitel további részleteinek folyósítását attól teszik függővé, hogy a hármak delegációja szeptemberben milyen értékelést ad a görög gazdasági szükségprogram haladásáról. Időközben görög illetékesek arról számoltak be, hogy az eredetileg várt 11,5 milliárd euróból 10,8 milliárd eurónyit már sikerült lefaragni. Konkrétumokat azonban nem hoztak nyilvánosságra.

Négy évet akarnak a programra

Az athéni kormány eközben könnyítéseket szeretne kapni. Antonisz Szamarasz miniszterelnök azt fogja kérni Angela Merkel kancellárral, majd Francois Hollande francia elnökkel folytatott jövő heti megbeszélésein, hogy két év helyett engedjenek négy évet a 11,5 milliárd eurós, a GDP öt százalékának megfelelő takarékossági program megvalósítására, továbbá adjanak négy év haladékot az eddig felvett hitelek törlesztésének megkezdésére. A görög pénzügyminisztérium számításai szerint ha Athén kijárná egyebek között a kiadáscsökkentés két évvel történő meghosszabbítását, akkor gyorsabban talpra állhatna a gazdaság.

Az Imeriszia című görög napilap által idézett pénzügyminisztériumi számítások szerint ha Athén két év haladékot kapna, akkor a görög GDP az idén 1,5 százalékkal zsugorodna, jövőre pedig már 2 százalékkal nőne. Ellenkező esetben a gazdaság 4,5 százalékkal esne vissza jövőre, és 2015-ig nem lenne gazdasági növekedés. A görög hazai össztermék 6,35 százalékkal zsugorodott az idei első félévben a hitelezők által az idei év egészére várt 4,7 százalék csökkenéssel szemben. Antonisz Szamarasz a múlt héten azt mondta, hogy a görög gazdaság több mint 7 százalékkal zsugorodhat az idén.

Fenntartani az eurózónát

Angela Merkel csütörtökön Kanadában tett látogatásakor megismételte, hogy az euróválság megoldásához politikai unióra lesz szükség a közös fizetőeszközt használó országok között. Elmondta, hogy támogatja az Európai Bizottság jogköreinek kiterjesztését a fiskális paktumban lefektetett költségvetési szabályokat megsértő államokkal szembeni fellépésre.

A Magyar Nemzet korábban arról írt, döcögve halad Brüsszel és Berlin az euróövezeti adósságválság általuk felvázolt megoldása felé. Az uniós állandó mentőalap indulását alkotmányossági aggályok akadályozzák, amelytől az eurózóna bajba került tagállamainak megmentését várják. Előbb a német, majd a legújabb hírek szerint az uniós bíróság is vizsgálja az alapot alkotmányossági szempontból.