Az EKB csütörtökön közzétett jogi szakvéleményében kifejtette: örvendetes, hogy a magyar hatóságok figyelembe vették az EKB korábbi észrevételeit „a Monetáris Tanács tagjainak felmentési okai tekintetében”. Ugyanakkor a módosítás nem old meg minden problémát, az EKB ezért „fenntartja azt az álláspontját, hogy az MNB-törvény hatályos rendelkezései – a módosított törvénytervezetben szereplő, jó irányban tett elmozdulás ellenére – nem kellően előrevivőek a központi bank függetlenségének helyreállításához” – áll a dokumentumban.

Ismert, szerdán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az EB javasolja, vonják vissza a Magyarországnak járó kohéziós folyósítások részleges felfüggesztéséről hozott korábbi döntést. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója ezzel kapcsolatos gyorselemzésében arról is szót ejtett, hogy a jegybanki függetlenséggel kapcsolatban maradtak nyitott kérdések, és ezért a jegybanktörvény további módosítására lesz szükség.

A Magyar Nemzet múlt hét szombaton számolt be arról, hogy a kormány nem módosítaná a jegybanktörvény azon passzusait, amelyek szerint a monetáris tanács és nem az elnök jár el a devizatartalékok kérdésében. Piaci információk szerint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap élesen kritizálta a jogszabály ezen részét.

A magyar kabinet egyébként június 4-re tűzte ki a parlamenti szavazást a jegybanktörvény módosító indítványairól. Feltehetőleg ekkorra zárulnak le az ötoldalú megbeszélések Frankfurtban a kormány, az Európai Központi Bank, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap képviselői között.

Meglepetésszerű irányváltás

A parlament az EU és az IMF nyomására változtatott a törvényen, a módosítással azonban nem törölték az összes kifogásolt szakaszt a jogszabályból, így „egyebek között” megmaradt az a rendelkezés, hogy az MNB elnökének esküt kell tennie az alkotmányra – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt, jegybanktörvényről szóló beszámolóban.

A The Financial Times Deutschland (FTD) című üzleti lap eközben arról ír, hogy az EB „a vitatott jegybanktörvény magyarországi módosítása után helyezte kilátásba a befagyasztott fejlesztési pénzek felszabadítását”.

A Der Spiegel egyébként meglepetésszerű irányváltásként értékelte a kohéziós pénzekről hozott szerdai brüsszeli döntést, és kifejtette: „az EU megkegyelmezett Magyarországnak és mégsem von el fejlesztési pénzeket”.