A minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának vezetője, Gyaraky Zoltán a Magyar Élelmiszerkönyv irányelvek gyűjteményét tartalmazó második kötetének ismertetésekor elmondta: a magasabb minőségi követelményeket meghatározó irányelvek olyan önkéntesen vállalható rendszerek, amelyeket mind a hazai gyártóknak, mind az esetleges importőröknek feltétlenül teljesíteniük kell, amennyiben a különleges minőségű megnevezéssel kívánnak forgalmazni olyan terméket, amelyre vonatkozóan már létezik emelt szintű szabályozás.

Az elsőként kidolgozott irányelv a mézekre vonatkozott, ezt követően megjelent a lekvár és szörp, valamint az édesipari termékkategóriában is a vonatkozó szabályozás, és március végére elkészült a megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott egyes tejtermékek szabályozása is.

Kardeván Endre, a VM élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magasabb hozzáadott értékű, kiemelkedő minőségű termékek kitörési pontot jelentenek. Az államtitkár tájékoztatása szerint a magyar tejágazat bruttó termelési értéke 2011-ben 218 milliárd forint volt.

A tejágazat legfontosabb importbeszállítói között van Németország, Lengyelország, Szlovákia, míg a legjelentősebb exportpiacokat Olaszország, Románia, Szlovákia, Németország jelenti – közölte az államtitkár. Hozzátette: a tejtermékeket illetően mind az import, mind az export nőtt az elmúlt tíz évben. Az import, amely 2003-ban 57 millió euró volt, 2010-ben már 306 millióra emelkedett, a 81 millió eurós export 169 millióra nőtt. A sajtkészítményekből Magyarország 2011-ben 135 millió euró értékben importált, és 45 millió eurónyi volt az export.

Az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban Kardeván Endre közölte: a jövőben nem jelentik be a kiemelt ellenőrzéseket.