A testület előző, április 24-i ülésén a monetáris tanács öt tagja, köztük Simor András elnök szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására, Király Júlia alelnök 25 bázispontos kamatemelésre, Cinkotai János külső tanácstag 25 bázispontos kamatcsökkentésre voksolt.

A monetáris tanács előtt a 7 százalékos alapkamat tartására és egy 0,25 százalékos kamatcsökkentésre vonatkozó javaslat volt, a túlnyomó többség a kamattartásra szavazott – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács keddi ülését követő tájékoztatón. Az MNB elnöke elmondta: a Széll Kálmán-tervben rögzített adóemelések nyomán, ami részben „tradicionális, részben a tőkét adóztatja”, nőtt a bizonytalanság, hogy tartható-e a jegybank 3 százalékos inflációs célja 2013-ban.


A Reuters által megkérdezett elemzők úgy érveltek, hogy az európai piacok bizonytalansága miatt nyomás alá került a forint, és ez nem teszi lehetővé a kamatcsökkentést. Az MTI-nek nyilatkozó londoni elemzők azonban a múlt héten úgy vélték, akár kamatemelésre is kényszerülhet a magyar jegybank, ha az euróválság fellángolása miatt elkezdődött újabb forintgyengülési hullám nem állna meg. Tavaly december 21. óta nem változott az alapkamat.

A magyar gazdaság makromutatói egyértelműen jegybanki kamatcsökkentést indokolnának, ám a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minden valószínűség szerint továbbra is kivár, és elsősorban a piaci kockázatokra, valamint az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos fejleményekre figyel – jósolták az MNB monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése előtt londoni felzárkózó piaci elemzők.

Milliárdokba kerül az IMF-megállapodás csúszása

Az EU/IMF-megállapodás negyedévi csúszása évente 24-30 milliárd forintba kerül – válaszolta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke újságírói kérdésre a jegybank keddi sajtótájékoztatóján. A lejáró adósság finanszírozása biztosított, mivel többek között a kormány rendelkezik az MNB-nél lévő devizabetéttel, valamint jelentős összeg van a kincstári egységes számlán is. Az MNB elnöke megjegyezte azonban, hogy az EU/IMF-megállapodás csúszása kihat a finanszírozási költségre.

„Ha abból indulunk ki, hogy negyedévente 1200-1500 milliárd forint az adósságtörlesztés összege, és elfogadjuk az NGM államtitkárának hétfőn megjelent véleményét, amely szerint az EU/IMF megállapodás két százalékpontos hozamcsökkenést eredményez, akkor a negyedéves csúszás évente 24-30 milliárd forint kiadási többletet jelent. Ez az adósság, hároméves átlagos futamidejével számolva, összesen 75-100 milliárd forint többlet kamatkiadást okoz” – jegyezte meg Simor András, hozzátéve, hogy ez amolyan „gyorsbecslést” jelent.