Németország részt vehet az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerben (ESM), de biztosítani kell, hogy nem hárul rá nagyobb teher az eredetileg tervezett 190 milliárd eurónál – közölte szerdán a német alkotmánybíróság. A karlsruhei testület egyben elutasította a fiskális paktum ratifikációjának ideiglenes megtiltását indítványozó kérelmeket, valamint azt a kérelmet is, hogy tiltsa meg Németország csatlakozását az ESM-hez addig, ameddig az Európai Központi Bank vissza nem vonja új kötvényvásárlási programját.

Az ESM-ről szóló kormányközi szerződést Németországon kívül az euróövezet valamennyi tagállama már korábban ratifikálta. Az övezet válságba jutott tagjainak támogatására szolgáló rendszer beindításához feltétlenül szükséges volt Németország részvétele. Az 500 milliárd eurót megmozgatni képes rendszerhez Berlin 168 milliárd euró értékű garanciavállalással és 22 milliárd euró közvetlen befizetéssel járul hozzá.

Alkalmas az euróövezeti válságkezelésre?

A német alkotmánybírósági döntést követő megkönnyebbülés áttételesen a térségbeli devizák árfolyamán is javított. A forint 282,40 forintos eurójegyzés körüliről 281,60-ra erősödött. A dollárt 218,3 forinton jegyzik 219,5 után, a frankot 232,6 forinton 233,8 után, a jent pedig 2,804 forinton 2,82 után.

Az eurót a döntés bejelentése után negyed órával 1,289 dolláron jegyezték, előtte 1,287 dollár környezetében ingadozott. A legmagasabb eurójegyzés 1,2906 dolláron történt. Az eurót kedd délután óta nagyjából az 1,287 dolláros szinten, négyhavi csúcson jegyezték.

Andreas Vosskuhle, az alkotmánybíróság elnöke a határozatot ismertetve hangsúlyozta: a testület nem foglalkozott azzal, hogy az ESM alkalmas-e az euróövezeti válság kezelésére. Ennek megítélése „a politikusok dolga”. Az alkotmánybíróság csupán azt vizsgálta, hogy miként lehet biztosítani a rendszer alkotmányos működését. Ehhez az szükséges, hogy az ESM működésére vonatkozó döntésekről a kormány részletesen tájékoztassa a törvényhozás mindkét házát, abban az esetben pedig, ha Németországnak mégis nagyobb terhet kell vállalni a szerződésben szereplő 190 milliárd eurónál, meg kell szereznie a törvényhozás engedélyét.

A német kormány üdvözölte a karlsruhei határozatot. Guido Westerwelle külügyminiszter szerint az alkotmánybíróság „okos és európai szellemiségű döntést hozott”. A legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt (SPD) is megelégedéssel fogadta a határozatot. Frank-Walter Steinmeier, az SPD parlamenti frakcióvezetője kiemelte: az alkotmánybíróság „parlamentbarát” döntést hozott, amely „erősítheti a parlamentáris demokrácia iránti bizalmat”.

Német igen az euróövezeti válságkezelésre
Német igen az euróövezeti válságkezelésre
A Bundestag jogi szakértői egyébként úgy vélték, hogy az ESM sértheti a német parlament jogait. A német alkotmánybírósági döntés az Ecofin és a Eurogroup pénteki-szombati találkozóján is téma lesz.

ESM, az állandónak szánt uniós mentőalap

Mario Draghi, az EKB elnöke szeptember 6-án jelentette be, hogy az Európai Központi Bank kötvényvásárlási akciókkal kész hozzájárulni a súlyos szuverén kötvénypiaci torzulások enyhítéséhez.

Az euróövezet egy-két éven belül túl lesz a válságon, ha tagországai betartják költségvetési vállalásaikat – vélekedett szeptember elején az ideiglenes euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) vezérigazgatója, Klaus Regling. Az EFSF-et 2010 májusában alakították meg az euróövezeti országok, majd tavaly júniusban 440 milliárd euróra emelték kölcsönzőkapacitását az eredeti 225 milliárdról. Az EFSF mellé lép be az euróövezet állandónak szánt mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus, melynek alaptőkéje 700 milliárd euró.

Az ESM-nek az eredeti menetrend szerint most július elsején kellett volna megalakulnia, de addig nem volt meg a szükséges, 90 százalékos ratifikációs arány a tagországok között, mert a német alkotmánybíróság szeptember 12-ére halasztotta végső döntését. „Németország nélkül az ESM-nek nincs túl sok értelme” – mondta Regling a Der Spiegelnek szeptember 2-án.

Fegyelem az euróövezetben

Mint ismert, március elején írták alá 25 európai uniós tagállam, köztük Magyarország vezetői az EU új szerződését, amely elsősorban a költségvetési fegyelem nagyobb mértékű garantálására vonatkozik. Az euróövezeten kívüli országokra csak az után vonatkozik majd, hogy csatlakoztak a zónához. A dokumentumot a nemzeti ratifikálási rendnek megfelelően az aláíró országokban törvényben is jóvá kell hagyni. A brüsszeli aláírási ceremónián Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke hangoztatta: olyan előrelépésről van szó, amely segít helyreállítani a bizalmat az EU gazdasági és pénzügyi uniója iránt. A dokumentum megalkotását kezdeményező Angela Merkel német kancellár pedig az EU történetében mérföldkőnek minősítette az aláírást.