Az Európai Bizottság elnöke felszólította az állam- és kormányfőket, hogy tegyenek meg mindent az euró megmentése érdekében. José Manuel Barroso szerint félre kell tenni minden ellentétet, és egységesen kell összefogni az adósságválság ellen. Barroso néhány órával az Európai Központi Bank kamatvágása előtt beszélt a csütörtök este kezdődő EU-csúcsról. „Rendkívül fontos, hogy az egész EU megmutassa: az euró megmarad” – mondta Marseille-ben, ahol az Európai Néppárt tartott egy utolsó tanácskozást a csúcstalálkozó előtt.

Dupla mentőöv és adósságplafon

Besegítenének az IMF-nek

Uniós diplomáciai forrás szerint az euróövezet vezetői várhatóan arról állapodnak meg csütörtökön este kezdődő kétnapos ülésükön, hogy 150 milliárd eurót nyújtanak a Nemzetközi Valutaalapnak, amit az az euróövezet adósságválsággal küzdő országainak megsegítésére fordítana. A név nélkül nyilatkozó forrás rámutatott arra, hogy az összeget a 17 euróövezeti ország központi bankja adná össze, és nem az amúgy is jelentősen eladósodott kormányok. A nyilatkozó diplomata elmondta, hogy az összeg egy részét még 2009-ben felajánlották az IMF-nek, amely ezt nem vette igénybe. Az EU vezetőinek csúcsértekezlete csütörtökön este kezdődik és pénteken is tart.

(MTI)

Az uniós csúcsot előkészítő egyeztetéseken formálódó elképzelés szerint dupla mentőövet terveznek az euróövezetben a bajba került tagállamok megsegítésére. E szerint egyszerre működne az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) és az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) – írta szerdán a Financial Times Deutschland. A német üzleti lap szerint az euróövezeti illetékesek a háttérben arról is tárgyalnak, hogy az övezet tagjai növeljék a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) befizetett összeg nagyságát, így a dupla mentőöv mellett a megerősített IMF is nagyobb támogatást nyújthatna a rászoruló országoknak.

A francia–német terveket Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök mutatta be hétfőn Párizsban. A közös javaslatok között az ESM 2012-es elindítása mellett automatikus és azonnali szankciókat vezetnének be azon euróövezeti tagországok ellen, amelyek államháztartási hiánya meghaladja a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát, továbbá mindenütt – az euróövezetben mindenképpen, és ha lehet, akkor az egész Európai Unióban – bevezetnék az alkotmányos adósságplafon intézményét.

Egyre több az ellentét az uniós vezetők körében

Merkel a marseille-i kongresszuson elárulta, hogy optimistán várja a csúcstalálkozót. „Meg fogjuk találni a jó megoldásokat. Meggyőződésem, hogy minden kérdésre találunk megoldást” – mondta a német kancellár. „Erős jelzést kell adnunk kifelé. A szavak nem elegendőek, erősebb kapcsolat kell, szerződésmódosításra van szükségünk” – tette hozzá Merkel, akinek ez a kijelentése éles ellentétben áll Herman Van Rompuy szerdai kijelentésével. Ugyanis az unió elnöke szerint „keményebb szabályokkal kezelhető az euróövezet adósságválsága, s ez az európai szerződések módosítása nélkül is elérhető”.

A svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt félti az Európai Uniót. „Tiszteletben tartjuk, hogy az eurózóna tagjai meg akarják tartani saját megbeszéléseiket, s vállalják a felelősségüket (az euróválság iránt)... Ugyanakkor együtt akarjuk tartani a 27 tagállamot, mert mindannyian tagjai vagyunk az Európai Uniónak, ezért nekünk is legyen befolyásunk” – mondta az euróövezeten kívüli Svédország miniszterelnöke.

Korábban a brit miniszterelnök, David Cameron is ellenszenvének adott hangot, hiszen elmondta, hogy nem fog semmilyen olyan új szerződést aláírni, mely nem garantál biztosítékokat London pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, valamint nem biztosítja a britek szerepét az európai egységes piacon. De a csehek sem lelkesednek a francia–német javaslatokért. Csehország miniszterelnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a költségvetéseket előbb meg kellene küldeniük Brüsszelnek, mielőtt azt a nemzeti parlamentek elfogadnák. Egyébként a csehek sem tagjai a valutaövezetnek. Finnország pedig azon a véleményen van, hogy csakis olyan döntés elfogadható, melyet teljes egyetértésben hoznak meg – mondta a finn pénzügyminiszter, Jutta Urpilainen.

„Nem lesz második esély”

„Azonnal dönteni kell. Minél tovább halogatjuk a döntést, annál drágább és kevésbé hatékony lesz” – érvelt Sarkozy a néppárti kongresszuson. „Ha pénteken nem tudunk megállapodni, akkor nem lesz második esélyünk. Európára még soha nem volt ekkora szükség, de Európa sem volt még ekkora veszélyben. Soha ennyi ország még nem akart csatlakozni Európához, de Európa szétesésének sem volt még ilyen nagy a kockázata” – hangsúlyozta a francia államfő.

Mint ismert, Berlin és Párizs azt szeretné, ha az Európai Unió mind a 27 tagállama támogatná a szerződésmódosításokat a gazdaságpolitikai irányítás összehangolása érdekében. Sarkozy jelezte, hogy ha ez nehézségbe ütközik, a francia–német páros készen áll külön megállapodást kötni az euróövezet másik 15 tagállamával. „Mind a 27-et akarjuk, de ha akadályokba ütközünk, megcsináljuk 17-en” – vázolta elképzeléseit Sarkozy.