A bérnövekedések üteme szerte Európában belassult, így Magyarországon is. A régióban Csehországtól és Lengyelországtól hazánk némiképp elszakadt, de a szlovák átlagbérekkel összehasonlítva már a pillanatnyi árfolyamkülönbségek billentik el a mérleg nyelvét.

Csehországban az átlagbér az első negyedévben – napi árfolyamon számolva – mintegy 268 ezer forint, Lengyelországban pedig 235 és 240 ezer körül mozgott, míg a szlovák bérekkel szemben már sokkal versenyképesebb a magyar. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az év hátralévő részében nem lesz jelentősebb javulás a bérek terén, ugyanakkor az infláció mérséklődni fog, mely jótékony hatással lesz a reálbérek alakulására.

Forrás: NGM, KSH

A közfoglalkoztatás felfutása torzítja az adatokat

Az előző év azonos időszakához viszonyítva a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete 4,1 százalékkal nőtt. Májusban ugyanez az adat 6,4 százalékot tett ki. Suppan az MNO-nak elmondta, hogy látható egyfajta „pattogás” az adatokon, melyet az is indokol, hogy rengeteg összetevője van az átlagkeresetek alakulásának. Az egyik ilyen a közfoglalkoztatottak esete, ugyanis ők jelentősen „lehúzzák az átlagbéreket”.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók félévi átlagos bruttó keresete 220 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 800 forintot kerestek, míg a közszférában nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak 209 500 forintot. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 600 forint volt.

A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (466 300 forint), ezt az információ és kommunikáció (410 300 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (391 100 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 300 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (146 600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (158 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 142 700 forint volt, 1,6 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak 99 400, a szellemi foglalkozásúak 188 000 forintot kerestek.

Júniusban a vállalkozásoknál 7,3 százalékkal emelkedtek a rendszeres bruttó keresetek, lassabban az egy hónappal korábbi 9,6 százalékos ütemnél. A költségvetési szférában 4,4 százalékkal nőttek a bruttó keresetek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A közfoglalkoztatottak száma 52,4 százalékkal nőtt az első félévben az egy évvel korábbihoz képest és 78 ezer 600 fő volt az átlagos létszámuk. Júniusban 107,7 ezer közfoglalkoztatottat, az előző évinél 38,5 százalékkal többet tartott számon a statisztika, akik közül 86,1 ezret teljes munkaidőben foglalkoztattak havi 73 ezer 200 forintért, ami 10,9 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly júniusban. (MTI)

Suppan hozzáfűzte, hogy a nettó átlagkereset 1,6 százalékos növekedése – 2011. júniusához képest – 3,8 százalékos reálbércsökkenést jelent a családi adókedvezmények figyelembevétele nélkül. Átlagosan ugyanakkor messze nem ekkora a reálkereset változása, ugyanis torzítja az adatokat a közfoglalkoztatottak magas száma. Ha ezt a tényezőt kiszűrjük, máris növekedésről beszélhetünk.

Nem tudnak az infláció mértékével emelni

Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője az MNO-nak elmondta, hogy jóval alacsonyabb lett a bérnövekedések üteme, mint azt korábban elemzők várták. A konszenzus 5,2 százalék volt, szemben a szerdán közölt 4,1 százalékos bruttó bérnövekedéssel. „Recesszióban van a magyar gazdaság, gyenge a kereslet, s az export sem tudta már pozitívba billenteni a második negyedéves GDP-adatot” – emelte ki.

A jelenlegi gazdasági helyzetben a cégek nem tudják a béreket olyan mértékben növelni, mint azt az infláció indokolná. Az inflációs adatokkal kapcsolatban Gabler kiemelte, hogy év vége felé csökkenhet a pénzromlás üteme, s várhatóan 5 százalék alá mérséklődik majd, melynek hatásai a reálkereseten is meglátszódhatnak.

Ebben komoly szerepe lehet a forintnak is, ugyanis szeptembertől radikálisabb hatásai lehetnek az erős forintárfolyamnak: 2011 szeptemberében ugyanis jelentős gyengülésen ment keresztül a hazai fizetőeszköz – 290 forint fölé gyengült az euróval szemben, míg a következő hónapokban már a 300 -as lélektani szintet is átlépte. Gabler egyúttal hozzátette, hogy nem vár 280-290 forint feletti euróárfolyamokat. Az erősödő forintnak így inflációt gyengítő hatása lehet.

Kevesebben dolgoznak az idei nyáron

Németh Dávid, az ING Bank elemzője a távirati irodának kiemelte, hogy alapvetően nem okoztak nagy meglepetést az adatok. A költségvetési szféra bérdinamikájával kapcsolatban elmondta: egyre több közfoglalkoztatottat vesznek fel, s a közszféra bérszintjét ezek az alacsonyabb bérek húzzák le, ettől megtisztítva a magánszektorhoz hasonló ütemben nőnek a bérek a közszférában.

A nettó bérek növekedése továbbra is kisebb a bruttónál, főként az adóváltozások miatt. Németh szerint a fogyasztás szempontjából nem túl kedvező, hogy a reálbérek a magas infláció miatt visszaestek, így az embereknek kevesebb jövedelme marad. Az elemző azt kifejezetten kedvezőtlennek tartja, hogy az adatok szerint a magánszektor kevesebb embert tud alkalmazni. Havi szinten is csökkent a foglalkoztatottak száma, pedig a nyári időszakban a szezonális munkák miatt alapvetően nőnie kellene – mutatott rá Németh.

Budapesten volt a legmagasabb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete tavaly mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúak körében – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal megyei és régiós statisztikai évkönyvéből.

Stabilan tartja magát továbbra is a forint, bár a kedden elért idei csúcsánál kissé gyengébben állt szerdán délelőtt.