Meghatározó lépés a Budapest elővárosi kötöttpályás közeledés fejlesztése, amely 11, illetve a HÉV-et is figyelembe véve 14 vasútvonalat érint; itt zajlik a teljes vasúti személyforgalom több mint 70 százaléka, és innen folyik be a vasúti személyszállítási árbevétel több mint 80 százaléka – mondta a közösségi közlekedés átalakításáért felelős kormánybiztos kedden újságíróknak.

Meg kell oldani azt a kérdést, hogyan lehetne az elővárosban egységes jegyrendszert bevezetni, azaz egy jeggyel utazni a MÁV, a Volán és a BKV járatain Budapesten és az elővárosokban. Jelenleg ugyanis különböző szolgáltatók több tarifarendszere működik – közölte Fónagy János.

A kormánybiztos szerint hamarosan rövid távú intézkedési tervet dolgoznak ki az egységes jegyrendszer bevezetéséről. Az „elővárosi határt” Budapest körül mintegy 60 kilométeres körben húznák meg, idetartozna Dunaújváros, Esztergom, Vác, Szob, Cegléd, Pusztaszabolcs, Székesfehérvár, Tatabánya.

Fónagy János a menetrend összehangolásával kapcsolatban hangsúlyozta: nincs alá- és fölérendeltség a vasúti és a közúti közlekedés között. Azt az elvet érvényesítik, hogy a nagy forgalmú, hosszabb távú közlekedésben a vasutat vegyék igénybe az utasok. Ehhez viszont „valódi” InterCity járatok szükségesek értéknövelt szolgáltatásokkal.

A kedvezményekkel kapcsolatban Fónagy János hangsúlyozta: továbbra is lesznek védendő társadalmi csoportok, amelyeknél a kedvezmények megmaradnának. Ilyenek például a 65 éven felüliek, a rokkantak, a gyermekek, a nagycsaládosok. Álláspontja szerint a kedvezményezett társadalmi csoportoknál nem célszerű bonyolulttá tenni az igénybevételt. A kedvezmények átalakításáról szóló kormányrendelet még az idén megszülethet.

Az egységes tarifa- és kedvezményrendszer áttekintésének részeként az év második felében foglalkoznának a munkába járási költségekkel kapcsolatos munkáltatói hozzájárulás kérdésével is, figyelembe véve a munkaadók egyéb terheit – közölte Fónagy János.

A kormánybiztos elmondta azt is, hogy a közszolgáltatási szerződéseket a jövőben nem egy évre, hanem a személyszállítási szolgáltatásról szóló törvény alapján középtávra, 3-5 évre kötik, ezzel is biztosítva a kiszámíthatóságot, a folyamatos tervezést.

A vasúttársaság átalakításával kapcsolatban megjegyezte: a MÁV 2002-ig egységes szervezetként működött, ezt követően mintegy 100 gazdasági társasággá alakult át, és még most is mintegy 40, „egymásnak számlázó” cégből álló, nehezen áttekinthető szervezetként működik.

Nehezíti az átalakítást, hogy a MÁV vagyonának jó részét lekötötték bankhitelek fedezeteként, így a szervezeti változtatás nemcsak tulajdonosi intézkedés kérdése, ahhoz szükséges a hitelező bankok hozzájárulása is – tette hozzá.

Elmondta: az uniós előírásoknak megfelelően a pályavasút független szervezetként működik, és a 24 Volán-társaságból hat cég jöhet létre összeolvadással.