Ha az unió minél több helyről szeretné beszerezni energiahordozóit, azaz ha diverzifikálni akarja energiaellátását, akkor mind politikailag, mind gazdaságilag erőteljesebb kapcsolatra van szükség közte és a Kaszpi-tenger térségének egyik legfontosabb országa, Azerbajdzsán között – hangsúlyozta a magyar kormányfő az energiabiztonságról rendezett tanácskozáson, amelynek moderátora Larry King, a CNN amerikai hírtelevízió egykori műsorvezetője volt.

Bürokratikus unió?

A miniszterelnök hozzátette: bár Azerbajdzsán részt vesz az EU Keleti Partnerség Programjában, ő személy szerint nem teljesen elégedett, mert az Európai Unió sokszor bürokratikus, lassú ezen a területen. Felszólalásában kitért Közép-Európára is, kifejtve, hogy „a német és az orosz világ között elhelyezkedő, észak–déli irányból nézve a Balti-tengertől az Adriai-tengerig húzódó térség” nem rendelkezik jelentős energiaforrásokkal, gáz- és olajmezőkkel. Közép-Európának ezért központi kérdése az energiabiztonság. Ráadásul a kommunizmus alatt centralizált rendszer működött Közép-Európa és Oroszország között az energiaellátás területén is, így észak–déli fejlesztésekre egyáltalán nem volt lehetőség.

Fotó: facebook.com/orbanviktor


Ezért a kelet–nyugati infrastruktúra továbbfejlesztése mellett a magyar kormányfő mindenképpen szükségesnek tartja az észak-déli rendszerek kiépítését. A miniszterelnök kiállt a nukleáris energia szükségessége mellett is a Crans Montana Fórumon. Az egynapos azerbajdzsáni látogatáson tartózkodó Orbán Viktor a nap folyamán találkozik Ilham Alijev köztársasági elnökkel, Artur Rasizade miniszterelnökkel és a kaukázusi ország állami olajipari vállalatának vezérigazgató-helyettesével is.

Fotó: facebook.com/orbanviktor


2010-ben már született egy megállapodás

Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben már járt Azerbajdzsánban, a Szovjetuniótól 1991-ben függetlenné vált, mintegy kilencmilliós lélekszámú országban. Akkor részt vett az azeri–grúz–román–magyar energiaügyi együttműködésről rendezett bakui csúcstalálkozón, amelyen az érintett országok vezetői megállapodást írtak alá az Azerbajdzsán-Grúzia-Románia gázszállító rendszer (AGRI) megvalósítását célzó projektről. A magyar kormányfő akkor is folytatott kétoldalú megbeszélést Ilham Alijev elnökkel.

Az energiaellátást érintő hír szerint, amelyet a Nabucco-konzorcium csütörtökön közölt az MTI-vel, az azerbajdzsáni Shah Deniz II gázmezőt üzemeltető konzorcium a Nabucco West gázvezetéket választotta a kitermelt földgáz európai szállítására. A Nabucco konzorcium május 16-án nyújtotta be a tervezett Nabucco gázvezeték módosított, rövidebb nyomvonalú változata, a Nabucco West ajánlatát az azerbajdzsáni Shah Deniz II konzorciumnak. A gázvezeték a bolgár–török határtól bolgár, román, magyar és osztrák területen keresztül a Bécs melletti Baumgartenbe és azon túl szállítana gázt a Kaszpi-tengeri térségből. A bécsi székhelyű Nabucco Gas Pipeline International GmbH (NIC) 2004 júniusában alakult meg, tagjai az osztrák OMV, a magyar Mol, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz Holding, a török Botas és a német RWE.