Rogán Antal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Vereczkey Zoltán, Gaál József, az MKIK alelnökei, Dunai Péter, az MKIK főtitkára folytatott megbeszélést a munkavédelmi akciótervről hétfőn a kamara székházában.

Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón Parragh elmondta: számításuk szerint a program végrehajtása éves szinten akár 0,8-1 százalékpontos GDP-növekedést hozhat, 1,3-1,7 millió munkavállalót érinthet kedvezően, és 150-200 ezer, de akár 300 ezer kis- és középvállalkozás is választhatja valamelyik kedvező adózási formát. Parragh kiemelte: a kormány munkavédelmi tervében több kamarai javaslat is megjelenik, például a pénzforgalmi szemléletű áfafizetésre vonatkozó.

Az MKIK elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a részletek szabályozásában követni kell az eredeti célt, és megfelelő időt kell adni a vállalkozásoknak a felkészülésre. Ugyanakkor belső ellentmondást eredményezhet az, ha a szakképzetlen munkaerő foglalkoztatása kedvezménnyel jár, mert ez arra ösztönözheti a munkavállalót, hogy ne képezze magát, noha a társadalom és a gazdaság érdeke a szakképzetlen munkaerő továbbképzése – mutatott rá Parragh. A kamara elnöke jelezte azt is, hogy a vállalkozók még mindig jelentősnek érzik az adminisztrációs terhet, a bürokráciát, amelyet leépíteni csak politikai akarattal lehet.

Nem bonyolítanának

Rogán Antal megköszönte, hogy a vállalkozások többsége teljesítette a bérkompenzációt 2011-ben és 2012-ben. Hangsúlyozta, hogy 2013 és 2014 az új munkahelyek teremtéséről, a meglévők megvédéséről szól, és ezt szolgálja a kormány munkahelyvédelmi tervének tíz pontja is. A Fidesz frakcióvezetője elmondta: nyitottak a kamara érdemi javaslatainak megtárgyalására, odafigyelnek arra, hogy senki ne tudja bonyolulttá tenni a tervet. Megállapodtak a kamarával abban, hogy a következő évben áttekintik a bürokrácia csökkentésének lehetőségét.

Harrach Péter kiemelte: a kamara képviselői jól fogadták a kisemberek védelmét és a vállalkozások versenyképességét javító kormányzati javaslatot. Gaál József, az MKIK alelnöke fontosnak nevezte a vállalkozások számára, hogy a devizaárfolyam-változást tőkeveszteségként el lehet számolni. Kérdésre válaszolva Parragh rámutatott arra, hogy az elmúlt két évben Magyarországon nőtt a reálszférában a foglalkoztatás az európai uniós tendenciával ellentétben, és szerinte makrogazdaságilag hibás azt mondani, hogy a tehercsökkentés nem eredményez új munkahelyeket, mert évek távlatában nézve ez jelentős számban munkahelyeket hozhat.

Ugyancsak kérdésre válaszolva Rogán példákon keresztül mutatta be, hogy a munkahelyvédelmi terv megvalósulása a foglalkoztatás bővülésével járhat, és sikerként említette, hogy az elmúlt két évben úgy tudott nőni a foglalkoztatás, hogy közben csökkent a költségvetési hiány, az államadósság.

Folytatódhat a pozitív trend


Parragh a munkahelyvédelmi program kapcsán korábban azt közölte: arra számít, hogy a reálgazdaságban tovább folytatódhat a 2010 óta tartó pozitív foglalkoztatottsági trend, míg Havas István, az Amerikai–Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke szerint első körben a jelenlegi munkahelyek maradhatnak meg. A vállalkozói érdekképviseletek is úgy vélték, segítség lehet a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a kormányfő által bejelentett intézkedéscsomag.

Orbán Viktor miniszterelnök július 2-án tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet jelentett be napirend előtti felszólalásában a parlamentben. Szijjártó Péter államtitkár közlése szerint a tranzakciós illetékből fedezi a kormány a munkahelyvédelmi program egy részét. A költségek harmadát, mintegy százmilliárd forintot, a jegybank befizetései adják.

A munkahelyvédelmi terv megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló, valamint a kisvállalati adóra vonatkozó törvényjavaslatot a kormány július 10-én nyújtotta be az Országgyűlésnek.