Gabay Balázs
Gabay Balázs

Több ezer milliárd forintnyi lehívható uniós forrás forog kockán. Amennyiben hazánk nem lesz képes megfelelően felhasználni az operatív programok megvalósítására igényelt hatalmas összeget, a 2014 és 2020 közötti időszakban olyan beruházások eshetnek kútba, melyek már évek óta szerepelnek a kormány tervei között. A pénzek odaítélésének 2013. december 31-vel lejáró határideje igencsak feszítő.

A témában nemrég a Parlamentben tartottak konferenciát, ahol a kereskedelmi és iparkamara illetve a gyáriparosok szövetségének elnöke mellett közgazdászok is megkongatták a vészharangot. A meghívottak egyöntetűen és egyértelműen úgy fogalmaztak: ha nem változik a pályázati kiírások üteme, illetve nem sikerül módosítani a korábban elhibázott lépések irányán, bajba kerülhetünk. Amellett hogy megpróbáltuk áttekinteni az uniós források útját, arra is kerestük a választ, milyen erőfeszítéseket kellene tennie az Orbán-kabinetnek, hogy a kedvezményezettek – önkormányzatok, nonprofit szervezetek és cégek – a teljes keretösszeget le tudják hívni 2015 végéig.

Hazánk közel 8200 milliárd forintnyi pályázati kerettel gazdálkodhat 2007 és 2013 között. A gigantikus összeg felhasználásának három, jól elkülöníthető szintje van.. Egyharmadát  már sikerrel lehívta a kedvezményezett, és az esetek többségében már be is fejezték az adott beruházást. A második harmadát lekötötték, de a beruházást végrehajtó projektgazdának eleddig nem sikerült fel is használni az odaítélt forrásokat. A fenti konferencián citált fennmaradó durván 2500 milliárd képezi az „uniós torta” harmadik szeletét, amely szabadon áll, sikeres pályázatra várva.

Három év alatt 5500 milliárdot kell lehívni

Mindent egybevetve mintegy 5500 milliárd forint vár lehívásra, amit 2015 végéig költhetünk el. Jövő decemberig mindenképpen oda kell ítélni a forrásokat, a lehívásukra pedig összesen három és fél év áll rendelkezésre. Fontos tudni, hogy a fel nem használt forrásokat vissza kell fizetni az uniós kasszába.

Az uniós pályázati rendszer üzemeltetését minden országban egy külön szervezet felügyeli. Hazánkban ez a szerv a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Az NFÜ szigorú menetrend szerint jelent Brüsszel felé a lehívott pályázati összegekről, a megvalósított tervekről. ezen intézmény feladata a pályázatok összeállítása, a kiírások tartalmi egyeztetése, a vállalások ellenőrzése. A pályázatokkal kapcsolatos operatív feladatokban a különböző – tematikus és regionális – közreműködő szervek (például Mag Zrt., ESZA Kft. VÁTI, KIKSZ, RFÜ-k) is szerepet kapnak, tény, hogy a szakértők kezdettől fogva, időről időre felvetik a kérdést, valóban indokolt-e ilyen nagyszámú – és eltérő eljárásrend szerint közreműködő – szervezet bevonása.


Csaba László közgazdász portálunknak kifejtette: a korábbi feltételek szerint a tagországoknak 15 százalékos önrészt kellett letenniük az asztalra, ha uniós pályázaton keresztül szerettek volna forráshoz jutni. Néhány tagállam, köztük hazánk tavaly augusztusban komoly könnyítést kapott: mindössze a teljes beruházás 5 százalékát kell saját büdzséből biztosítania, a többit az unió állja. Ami az egyes beruházások támogatását illeti, a vissza nem térítendő rész aránya a projekt célja és a pályázó személye függvényében is eltér: vállalkozások általában 20-60 százalékra, nonprofit és közigazgatási pályázok 50-100 százalékra számíthatnak az uniós forrásból.

Érdekesség, hogy a 2009-ben az össznemzeti jövedelem (GNI) arányában csupán Litvánia, Észtország és Luxemburg kapott nagyobb támogatási keretet hazánknál az EU-tagok közül, vagyis a negyedik helyen álltunk az uniós kedvezményezettek listáján. Ebben az évben Magyarország 3,57 milliárd eurónyi támogatás lehívására volt jogosult.


Nem csúszhatnak a lehívások


Csaba László jelezte, a lehívott pályázati összeget nem lehet átvinni a következő költségvetési időszakra, így azt mihamarabb ki kellene pályáztatni. Ennél nagyobb gondot jelent, hogy az EU nettó befizetői közül – akik a lehívható összeget tulajdonképpen biztosítják – a megkésett pályáztatás okán néhányan azt javasolták, hogy a határidőig fel nem használt keretet a következő hétéves időszakban vonják le az adott ország lehívható forrásaiból. Magyarra fordítva ez annyit jelent, hogy ha a 8200 milliárdos tétel 20-30 százalékát nem fogjuk tudni lehívni 2013 végéig, ennyivel – vagyis több ezer milliárd forinttal – csökkenhet a következő pénzügyi időszakra pályázható uniós keretösszegünk.

Mellár Tamás konkrét számításokat is végzett ezzel kapcsolatban, és véleménye szerint 2000-3000 milliárd forint forog kockán, már ami a 2014-től 2020-ig tartó költségvetési időszakra vonatkozik. Az MTA doktora úgy vélte, most már nagyon nehéz dolga van a kabinetnek, a pályázatokat sürgősen ki kell írni, és fel kell használni az utolsó fillérnyi uniós támogatást is. Emellett az is fontos lenne, hogy a csehekhez és a lengyelekhez hasonlóan Magyarország is erőteljesen lobbizzon a megfelelő EU-s bizottságokban a következő hétéves költségvetésből pályázható összeg növelése érdekében. Meg kell győzni az uniós bürokratákat, hogy nálunk jó helye lenne a forrásoknak – hangsúlyozta Mellár.

Elege lett a nettó befizetőknek

Az Európai Bizottságban a világgazdasági válság hatására éles vita bontakozott ki arról, mekkora támogatásra pályázhatnak a tagországok a következő években. A nettó befizetők többsége a spórolás jegyében és a késlekedő pályázatok miatt alaposan faragna a korábbi keretből, és 15-20 százalékkal csökkentené a pályáztatható források összegét. A nettó haszonélvezők, köztük hazánk természetesen növelné a kohéziós költségvetést. Az már most biztosnak tűnik, hogy a hazánk által lehívható maximális keretösszeg GDP-arányosan nézve 2,5 százalék körül lehet majd. Ha a 2011-es magyar össztermék adataiból indulunk ki, ez több mint 11 ezer milliárd forint, ami növekedést feltételez az előző hétéves felhasználható forráshoz képest.


A lehívható tételek nem csupán a nettó befizetők kételyei miatt csökkenhetnek, de a sokszor túlságosan szövevényes bürokrácia okán is. Egy-egy uniós forrásból fedezett nagyberuházást a hazai hatósági előírások szerinti engedélyeztetés előz meg, ami bizony lassú és drága folyamat. Sokszor még az sem elegendő, ha a pályázó minden egyéb feltételnek megfelel, hiszen ott van a keretfeltételesség kritériuma. Ennek alapján az EU nemet mondhat a lehívható forrásra, ha a tagország gazdasági mutatóiban kivetnivalót talál. Hiába teljesít tehát adott esetben minden feltételt a pályázó önkormányzat, ha újabb és újabb, rajta kívül álló akadályokba ütközik.

A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója, Essősy Zsombor elismeréssel szólt a pályáztatási intézményrendszer munkatársainak gyorsítást célzó erőfeszítéseiről, az átlagosan 3 hónapra rövidült elbírálásról. A szakértő szerint jelenleg abszolút prioritás az uniós keret mielőbbi felhasználása, s a folyamatok gyorsításában minden szereplőnek megvan a maga felelőssége. Csak egy példa a MAPI vezérétől: ha egy vállalkozás vagy egy önkormányzat belátja, hogy a megpályázott beruházást nem képes végigvinni, akkor – túlzás nélkül – nemzeti érdek, hogy mielőbb elálljon a projekttől és a forrást haladék nélkül visszautalja a közös kasszába. Ez a feltétele annak, hogy másvalaki még 2013 decembere előtt sikeresen pályázhasson a pénzre, és az itt, Magyarországon hasznosuljon.

Jöjjön a „szupercsapat”

Essősy Zsombor korábban egy videointerjújában is úgy fogalmazott: nemzeti üggyé kell tenni a támogatási folyamat tökéletesítését, hiszen a több ezer milliárdos forrás egyedülálló módon felpörgethetné a magyar gazdaságot. A megoldás egy „szupercsapat” kialakítása lenne, mely felügyelné, egyben felgyorsítaná a pályázatok kiírását, megvalósítását. A MAPI Zrt., mely 9 év leforgása alatt közel kétszáz települést segített hozzá különböző uniós források lehívásához és projektjeik kivitelezéséhez, úgy véli, egy civilekből, szakmai szervezetekből, minisztériumi és NFÜ-s küldöttből álló csoport felállításával komolyan fel lehetne gyorsítani az uniós beruházások megvalósítását. A hibásan benyújtott pályázatokat vagy a nem megfelelően alakuló projektet ugyanis orvosolni lehet és kell. Miután a pályázati, lehívási folyamatot egységbe szervező rendszert már nincs mód megváltoztatni, a vezérigazgató szerint egy ilyen – rendkívüli felhatalmazással bíró – csapat felállítása lehetne az üdvözítő megoldás.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a MAPI javaslatával összhangban most dolgozik az önkormányzatoknak segítő kezet nyújtó projektdoktori hálózat megteremtésén, és tervezik egy önerőalap létrehozását is, amely új tőkebevonási lehetőséget kínál a pályázók számára. Az uniós források felhasználásában remélhetőleg segíteni fog az az operatív csoport, ami most Lázár János irányítása alatt kialakulni látszik. A korábbi frakcióvezető május 29-én kapta meg a Miniszterelnökséget vezető államtitkári posztot. Egyes információk szerint a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkárság a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) felügyelete alól hamarosan átkerülhet Lázár alá, így az uniós pénzek felülvizsgálatának hatásköre innentől a Miniszterelnökséghez tartozhat.

Beragadt szoci milliárdok

Ha a hét évre szóló 8200 milliárdos lehívható keretet esztendőkre lebontjuk, kiderül, hogy minden évben „maradt bent” a közös kasszában le nem hívott forrás. A 2007
2010 közötti időszak szocialista kormányai több ezer milliárd forintnyi uniós forrást kötöttek le különböző projektekre. Az Állami Számvevőszék idén májusban napvilágot látott elemzése szerint a beruházások többsége előkészítetlen volt, kapkodva állították össze a terveket, emiatt pedig azok gazdaságra gyakorolt többlethatása is elmaradt. Elképesztő, de a projekteket átlagosan egy és egy negyed év alatt sikerült csak kidolgozni, majd elbírálni, de akadt olyan is, melyre 3-4 év alatt sem sikerült szerződést kötni. Ilyen volt például az Országos Mentőszolgálat megújítására irányuló projekt. 345 projektre 2100 milliárd forintot kötöttek le, ebből 18 valósult meg, 18 pedig csúszott a 2011-es határidőhöz képest. A befejezett beruházások közül minden harmadik esetben elkövettek valamilyen szabálytalanságot.

 

A lehívható tételek nem csupán a nettó befizetők kételyei miatt csökkenhetnek, de a sokszor túlságosan szövevényes bürokrácia okán is. Egy-egy uniós forrásból fedezett nagyberuházást a hazai hatósági előírások szerinti engedélyeztetés előz meg, ami bizony lassú és drága folyamat. Sokszor még az sem elegendő, ha a pályázó minden egyéb feltételnek megfelel, hiszen ott van a keretfeltételesség kritériuma. Ennek alapján az EU nemet mondhat a lehívható forrásra, ha a tagország gazdasági mutatóiban kivetnivalót talál. Hiába teljesít tehát adott esetben minden feltételt a pályázó önkormányzat, ha újabb és újabb, rajta kívül álló akadályokba ütközik.

A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója, Essősy Zsombor elismeréssel szólt az pályáztatási intézményrendszer munkatársainak gyorsítást célzó erőfeszítéseiről, az átlagosan 3 hónapra rövidült elbírálásról. A szakértő aláhúzta: jelenleg abszolút prioritás az uniós keret mielőbbi felhasználása, s a folyamatok gyorsításában minden szereplőnek megvan a maga felelőssége. Csak egy példa a MAPI vezérétől: ha egy vállalkozás vagy egy önkormányzat belátja, hogy a megpályázott beruházást nem képes végigvinni, akkor – túlzás nélkül – nemzeti érdek, hogy mielőbb elálljon a projekttől és a forrást haladék nélkül visszautalja a közös kasszába. Ez a feltétele annak, hogy másvalaki még 2013 decembere előtt sikeresen pályázhasson a pénzre, és az itt, Magyarországon hasznosuljon.

Jöjjön a „szupercsapat”

Essősy Zsombor korábban, egy videó-interjújában is úgy fogalmazott: nemzeti üggyé kell tenni a támogatási folyamat tökéletesítését, hiszen a több ezermilliárdos forrás egyedülálló módon felpörgethetné a magyar gazdaságot. A megoldás egy „szupercsapat” kialakítása lenne, mely felügyelné, egyben felgyorsítaná a pályázatok kiírását, megvalósítását. A MAPI Zrt., mely 9 év leforgása alatt közel kétszáz települést segített hozzá különböző uniós források lehívásához, és projektjeik kivitelezéséhez, úgy véli, egy civilekből, szakmai szervezetekből, minisztériumi és NFÜ-s küldöttből álló csoport felállításával komolyan fel lehetne gyorsítani az uniós beruházások megvalósítását. A hibásan benyújtott pályázatokat, vagy a nem megfelelően alakuló projektet ugyanis orvosolni lehet és kell. Miután a pályázati, lehívási folyamatot egységbe szervező rendszert már nincs mód megváltoztatni, a vezérigazgató szerint egy ilyen – rendkívüli felhatalmazással bíró - csapat felállítása lehetne az üdvözítő megoldás.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a MAPI javaslatával összhangban most dolgozik az önkormányzatoknak segítő kezet nyújtó projektdoktori hálózat megteremtésén, és tervezik egy önerőalap létrehozását is, amely új tőkebevonási lehetőséget kínál a pályázók számára. Az uniós források felhasználásában remélhetőleg segíteni fog az az operatív csoport, ami most Lázár János irányítása alatt kialakulni látszik. A korábbi frakcióvezető május 29-én kapta meg (http://mno.hu/belfold/az-atlagember-kerul-a-kozeppontba-1079390) a Miniszterelnökséget vezető államtitkári posztot. Információk szerint a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkárság a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) felügyelete alól hamarosan átkerülhet Lázár alá. (http://mno.hu/gazdasag_archiv/lazar-kaphatja-a-kasszakulcsot-1079313), így az uniós pénzek felülvizsgálatának hatásköre innentől a Miniszterelnökséghez tartozhat.