A kormánybiztos ezt a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadása előtt mondta szerdán újságíróknak. Budai Gyula szerint „Oszkó Péternek mint volt pénzügyminiszternek nem lett volna szabad belépnie a Wizz Air igazgatóságába, és nem lett volna szabad részvényesként ott szerepelnie”.

Oszkó Péter szerdán jelentette be lemondását a Wizz Airben meglévő igazgatósági tagságáról, egyúttal kommunikációs bakinak nevezte, hogy a tagsága nem volt köztudomású. Emiatt szerinte számos „buta és érdemtelen vád” érte, holott pénzügyminiszterként 100 százalékban a Malév érdekeit védte. Blogjában azt is jelezte, hogy „sosem volt jelentősebb, pláne nem tulajdonosi” kötődése a társasághoz. Bővebben>>>

A volt pénzügyminiszternek már akkor le kellett volna mondania igazgatósági tagságáról, amikor az nyilvánosságra került, és nem akkor, amikor a Wizz Air már a repülési jogok jelentős részét megszerezte – vélekedett Budai Gyula.

A kezdeményezésére létrejött, a Malév és a Budapest Airport privatizációjának, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság munkája kapcsán Budai Gyula kifejtette: az alapprobléma továbbra is változatlan, vagyis a Malév csődhelyzetét a 2007-es privatizáció és a 2010 februári visszaállamosítás alapozta meg. Bővebben>>>

Azt ugyanakkor, hogy a 2010-ben hivatalba lépő kormány milyen intézkedéseket tett a Malév működőképességének megtartására, nem a vizsgálóbizottság feladata áttekinteni – mondta. A kormánybiztos felhívta a figyelmet arra, hogy amikor az Európai Bizottság idén döntött arról, hogy a Malévnek mekkora összeget kell visszafizetnie a magyar állam részére, akkor egyértelműen a 2007 és 2010 közötti állami támogatás visszafizetésére kötelezte a légitársaságot.

Budai Gyula elmondta: a vizsgálóbizottság alelnöke az a Veres János, aki pénzügyminiszterként lényegében felügyelte a privatizációt, „és innentől kezdve érdekes, hogy őt a bizottság milyen minőségében fogja meghallgatni”. Veres János meghallgatása elkerülhetetlen ebben a kérdésben – hangsúlyozta a kormánybiztos.

A bizottságnak konkrétan meg kell neveznie azokat, akik „tevőlegesen is részt vettek abban, hogy a magyar légitársaság csődbe ment”.

Elmondta: az általa a vizsgálóbizottságnak átadott több 100 oldalas vizsgálati jelentésből világosan látszik, hogy olyan kormányzati döntések születtek 2007-ben és 2010-ben, amelyek egyértelműen a Malév csődjéhez (Bővebben>>>) vezettek. Emlékeztetett arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz az ügyben.

Budai Gyula jelezte: tiszteletben tartja a vizsgálóbizottság azon döntését, hogy a 2010-es esztendőre is kiterjesztik a vizsgálódást, de úgy vélekedett, hogy „nagy meglepetések nem fogják érni a bizottságot. A jelenlegi kormány próbálta fenntartani a Malév működőképességét.”