Parkolóadó: nem találtunk nyugati példát

Horváth Attila

Horváth Attila

2017. március 14., kedd 11:18, frissítve: kedd 15:16

Egyelőre nem látom értelmét az áruházláncokra megszorításokat kivetni próbáló új javaslatcsomagnak – szögezte le lapunknak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke a nemzetgazdasági tárcával folytatott tegnapi egyeztetés után, ahol szigorúan csak a rájuk vonatkozó részeket ismerhették meg a kormányzati elképzelések közül. Úgy látja, az Európai Unióban biztosan nem fogják megállni a helyüket a javaslatok, amelyek csak a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletláncokat büntetik olyanért, amiért más üzletláncokat (például a bútoráruházakat) viszont nem.

Az Index.hu-n a múlt héten kiszivárgott előterjesztés szerint a kormány a jövőben új szabályozást vezetne be a kiskereskedelemben a fogyasztó- és a környezetvédelemre, az élelmiszer-biztonságra, valamint a munkavállalók érdekeire hivatkozva. Lázár János kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón azt mondta, az elmúlt hónapokban az unió 27 országában vizsgálták meg, milyen nemzetközi példák működhetnek például a természetes környezet védelme érdekében. A miniszter által előzetesnek nevezett tervek között szerepel, hogy minimum évi 20 milliárd forintot hajtanának be az áruházaktól a parkolás megadóztatásával. Rögzítené a törvény, hogy mennyit költhetnek az üzletek reklámra; ellehetetlenítenék az áruházak ingyenes buszait; és kötelező létszámnövelést is elrendelnének.

Sáling József a hétfői, csak a munkavállalókat érintő egyeztetéssel kapcsolatban elmondta: a kormány ötletei között szerepel az is, hogy egy hónapban két összefüggő szombat–vasárnapot kötelezően ki kell adni a cégeknek pihenőnapként. Azt azonban még nem számolta ki a tárca, hogy ez mennyivel nagyobb terhet jelent a munkaadóknak. Jelenleg egy hét után jár egy pihenőnap, ebből havonta egynek kötelezően vasárnapra kell esnie. Az egyeztetésen szóba került a százszázalékos vasárnapi pótlék, amihez a szakszervezeti vezető szerint a dolgozók biztosan ragaszkodnak majd, de a hazai, kisebb cégek nem fogják tudni kifizetni, így ez valójában a multik malmára hajtja a vizet.

Azt az ötletet sem tartja jónak, hogy forgalom alapján számolják majd ki, hány embert kell foglalkoztatnia egy adott áruháznak. A hipermarketekben ugyanis ötször akkora a hatékonysági mutató, mint a hagyományos boltokban, mivel az előbbiekben sokkal több termék található. A nagyobb hatékonyság miatt senkit sem volna szabad büntetni, ezt a kormány nyilván nem gondolta végig, és ez a logika nem állná meg a helyét az unióban sem. Sáling szerint inkább azokra a cégekre kellene figyelni, amelyek nem fizetnek vasárnapi pótlékot; ezenkívül a bérfejlesztést kellene folytatni. A munkavállalók oldaláról sem helyeslik, ha a kormány ötletszerűen ró ki terheket. – Ha a multikat büntetik, annak előbb-utóbb a dolgozók látják a kárát. A cégek elvesznek a bérből, részmunkaidőben foglalkoztatnak majd, de vannak más módszerek is – tette hozzá.

Ami az egyik legvitatottabb felvetést, a parkolóadót illeti, Sáling József rámutatott: az üzletláncok csak úgy kaphatnak építési engedélyt, ha meghatározott számú parkolót is létesítenek, ezért érthetetlen az utólagos sarc. Még furcsábbnak találja azt a javaslatot, amelyet a Magyar Idők kormánypárti lap szellőztetett meg: eszerint nyugati mintára a házhoz szállítás után is díjat fizetnének a jövőben a napi fogyasztási cikkeket kínáló áruházláncok, méghozzá a növekvő környezetterhelés miatt. Ezzel azonban a kormány az internetes kereskedelem fejlődése útjába áll, pont akkor, amikor több cég is elindítja a szolgáltatást. Lapunk számos szakértővel beszélt, akik egyöntetűen állítják: nem hallottak ilyen nyugati példákról, sem a házhoz szállításnál, sem a parkolóadónál, bár utóbbira néhány országban (például Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban) tettek tétova kísérletet.

– Elhibázott lépés lenne a házhoz szállítás külön megsarcolása, már csak azért is, mert az üzletlánc egy kiszállítással akár húsz családhoz is el tud jutni. Húsz évvel ezelőtt írt tanulmányunkban is támogattuk a házhoz szállítást, mert jóval kisebb környezeti terheléssel jár – mondta lapunknak a Levegő Munkacsoport elnöke. Lukács András ugyanakkor hangsúlyozta: a települési rendezési tervekben általában előírják a kötelező fásítást a parkolóépítések során, de ezt az áruházláncok gyakran megkerülik. Itt valóban szigorítani kellene. Egy parkolóhely után három-négy fát kellene ültetni, amit sokan nem tartanak be.

Lapunk megkereste az érintett üzletláncokat is, de ők nem kívántak nyilatkozni. Kérdés, mit gondolnak az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmát célzó, hétfőn benyújtott törvényjavaslatról, amely miatt befellegezhet nálunk az Igazi Csíki Sör romániai vitájába keveredett Heineken vörös csillagos logójának.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.14.