A StanChart részvénye az LSE kedd délelőtti forgalmában csaknem 16 százalékot zuhant az előző esti záróhoz képest annak ellenére, hogy a bankvezetés kedden, még a londoni nyitás előtt erőteljesen cáfolta az amerikai hatóság közleményében foglaltakat. A New York-i pénzügyi felügyelet szerint a londoni központú bankcsoport 2001 és 2010 között 60 ezer pénzügyi tranzakciót bonyolított le iráni ügyfelekkel az amerikai szankciók megsértésével, összesen 250 milliárd dollár értékben.

A rendkívül éles hangú közlemény „lator intézménynek” nevezte a brit bankszektor egyik legpatinásabb, hosszú múltra visszatekintő bankcsoportját, amelynek két fő alkotóelemét, a Standard Bankot és a Chartered Bankot egyaránt a XIX. század közepén alapították. A két pénzintézet 1969-ben egyesült, felvéve mai nevét.

A New York-i pénzügyi felügyelet közleménye szerint a Standard Chartered – esetenként dokumentumok meghamisításával – eltitkolta az amerikai hatóságok elől a szóban forgó iráni tranzakciókat, és ezáltal „terroristáktól, fegyverkereskedőktől, drogbáróktól és korrupt rezsimektől tette sebezhetővé az amerikai pénzügyi rendszert”.

Az amerikai felügyelet magyarázatot követelt a StanChart vezetésétől „e nyilvánvaló törvénysértésekre”, ellenkező esetre kilátásba helyezve, hogy visszavonja a londoni székhelyű bankcsoport New York államra érvényes működési engedélyét.

A Standard Chartered keddi közleményében határozottan visszautasította azt a módot, ahogy a New York-i pénzügyi hatóság „lefesti a tényeket”, mivel az amerikai közlemény a bank szerint „pontatlan és nem teljes képet ad” a történtekről. A pénzintézet nem cáfolta, hogy iráni ügyfelekkel folytatott pénzügyi tranzakciókat a kérdéses időszakban, keddi közleménye szerint ugyanakkor az általa elvégzett felülvizsgálat egyetlen olyan kifizetést sem azonosított, amelynek kedvezményezettje szerepelt volna az amerikai kormány által hivatalosan terroristaként nyilvántartott szerveződések listáján.

Rövid időn belül ez a második olyan nemzetközi botrány, amely brit nagybankot érint.