A Capital Economics gazdasági-pénzügyi elemzőcég közgazdászai szerint az euróövezeti válság „egyik rejtélye”, hogy az euró miért ennyire erős még mindig. Igaz, hogy az euró 2009 ősze óta 25 százalékot zuhant a japán jenhez és 15 százalékot a dollárhoz képest, de e veszteségek ellenére is változatlanul „meglehetősen erősnek tűnik”.

A Capital Economics londoni elemzői szerint ez különösen „kirívó” egy olyan valuta esetében, amelynek „további puszta létezését övezik kételyek már egy ideje”. A cég szerint ennek a jelenségnek az egyik „népszerű magyarázata” az, hogy a piac a jelenlegi válság eredményeként olyan kisebb, de erősebb euróövezet kialakulását várja, amely már jobban hasonlít az optimális valutaközösség kritériumai által meghatározott valutaunióra. Mindemellett a befektetők Németországot – az euróövezet legnagyobb gazdaságát – továbbra is biztos befektetési menedéknek tekintik, ahelyett hogy teljes egészében kivonnák tőkéjüket az euróövezetből, és ez is alátámaszthatja ezt az elméletet.

A Capital Economics szerint azonban ez a feltételezés nemcsak azért nem állja meg a helyét, mert a devizapiacokra „nem jellemző az ilyen mértékű előrelátás”, hanem azért sem, mert még az euróövezet korlátozott mértékű – Görögország és egy vagy két további kisebb tagállam távozásával járó – felbomlásának is súlyos gazdasági-pénzügyi hatásai lennének. Ráadásul egy ilyen fejlemény – legalábbis egy ideig – felvetné a valutaunió nagyobb mértékű szétesésével kapcsolatos félelmeket is. Mindezek alapján a Capital Economics londoni elemzői arra a következtetésre jutottak csütörtöki értékelésükben, hogy a piacok valószínűleg „egyszerűen nem veszik nagyon komolyan” az euróövezet felbomlásának kockázatát.

A ház szerint azonban lehetséges, hogy ebben most változás kezdődött, mivel az elmúlt egy hét során bekövetkezett eurógyengülés egybeesett a valutaunió felbomlásával kapcsolatos félelmek felerősödésével. A Capital Economics közgazdászai szerint a folyamat mindazonáltal „még mindig nem ment túl messzire”, és az euró dollárárfolyama továbbra sem tér el markánsan attól a szinttől, amelyen a „hétköznapi” meghatározó tényezők – például a kamatkülönbözettel kapcsolatos piaci várakozások – alapján lenne. Az euró értéke így változatlanul nem tartalmaz egyértelműen jelentős felbomlási kockázati prémiumot. A ház szakértői szerint ezért úgy tűnik, hogy az eurónak van mozgástere a valutauniós válság „folytatódásával és mélyülésével” párhuzamos, további jelentős gyengülésre.

Lehet meredekebb zuhanás is

A Capital Economics londoni elemzői közölték: egyelőre fenntartják azt az előrejelzésüket, hogy az euró az idei év végéig 1,10 dollár/euró szintre süllyed, de szerintük „nem nehéz elképzelni” ennél meredekebb zuhanást sem, ha közelebb kerül az euróövezet „valamilyen formájú felbomlásának” kilátása. Más nagy londoni befektetési és elemzőházak is már jó ideje valószínű fejleményként számolnak a valutaunió legalább részleges felbomlásával, elsősorban Görögország távozásával.

A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – befektetők számára Londonban e héten összeállított devizapiaci áttekintése szerint a piacon forgó „horrorforgatókönyv” jelenleg az, hogy az „ultrabalos” Sziriza párt megnyeri az újabb görög választásokat, az új kormány elveti a további megszorító intézkedéseket, az Európai Bizottság, az eurójegybank (EKB) és az IMF alkotta trojka erre leállítja a segélyprogram folyósításait, és Görögország végül elhagyja az euróövezetet. A Commerzbank elemzői szerint „a rossz hír az, hogy ez egy hiteles forgatókönyv”.

A Fitch Ratings hitelminősítő legutóbbi londoni értékelése szerint ha a megismételt, júniusban esedékes görögországi választások után sem alakul olyan kormány, amelynek mandátuma lesz a költségvetési szigort és a szerkezeti reformot előíró EU/IMF-program folytatására, akkor „valószínűvé válik” Görögország távozása az euróövezetből. A Fitch május 17-én leminősítette Görögországot.

Az EU-országok csúcsvezetőinek csütörtök hajnalban véget ért megbeszélésén több felvetett témában közeledtek egymáshoz az európai uniós tagállamok kormányainak a gazdasági növekedés ösztönzésére vonatkozó álláspontjai, de az egyik legvitatottabb témában, az euróövezeti közös kötvények kibocsátásának kérdésében jelentős nézetkülönbségek maradtak. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták: a tagországok állam-, illetve kormányfői egyfelől azt akarják, hogy Görögország maradjon tagja az euróövezetnek, másfelől elvárják, hogy Athén teljesítse ennek érdekében vállalt kötelezettségeit.

A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó két euróövezeti illetékes szerint minden egyes euróövezeti országnak ki kell dolgoznia saját forgatókönyvét arra az esetre, ha Görögország kilépne az euróövezetből.

Szerdán négyhavi mélypontjára esett a forint árfolyama, miután a korábbi görög miniszterelnök közölte, már korábban gondolkodtak országuk eurózónából való kilépésén. Mint megírtuk, párhuzamos devizát, egy görög eurót vezetne be egy német közgazdász, mert szerinte a drachma visszaállítása hatalmas kárt okozna. A francia kormány európai ügyekért felelős minisztere, Bernard Cazeneuve vasárnap kijelentette, szilárd elhatározásuk, hogy megmentsék az euróövezetet, és Görögország tagságát is fenn kell tartani.