Nincs fordulat

Sereghajtó lett fél Magyarország

Wiedemann Tamás, 2016. február 29., hétfő 09:13, frissítve: hétfő 13:06
Berettyóújfalúi életkép. Egy jelentés szerint a gyerekek 23,2 százaléka él szegénységben
Berettyóújfalúi életkép. Egy jelentés szerint a gyerekek 23,2 százaléka él szegénységben
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
A legszegényebb húsz európai térség között van fél Magyarország, miután négy régiónk is felkerült az unió 276 területi egységét tartalmazó lista legvégére. Egy szlovák vagy cseh régió sincs az utolsó helyeken, ezzel szemben Pozsony a hatodik leggazdagabb régió az Európai Unióban.

Hiába tartozik Magyarország azon tagállamok közé az Európai Unióban, amelyek a legnagyobb mértékben voltak képesek lehívni az uniós forrásokat, úgy tűnik, hogy a felhasználás hatékonyságával komoly gondok vannak, mivel jottányit sem javult a helyzet régiós szinten. A hét hazai térség közül hat továbbra is a legszegényebbek között van az EU-ban, bár a 2007–2013-as uniós ciklus forrásainak hatására valamennyit azért javult a helyzet. (Adódik a kérdés, hogy a 8200 milliárd forintos EU-s finanszírozás következtében – amelynek 20 százalékát kapták a régiók – lehetne-e Magyarország előkelőbb helyen a listán.)

Fotó: MN-grafika

Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb elemzése szerint a legszegényebb húsz uniós régióból négy magyar. Rajtuk kívül bolgár, román és lengyel terület is található a listán, de beszédes, hogy sem cseh, sem szlovák, sőt a fentieken kívül más posztszocialista ország régiója sem szerepel az utolsó húsz között. Az adatok szerint Észak-Magyarország az EU-átlag 42 százalékát adja csupán, az Észak-Alföld 43, a Dél-Dunántúl 45, míg a Dél-Alföld 47 százalékát érte el 2014-ben. A statisztika azt mutatja, hogy mekkora a bruttó hazai termék (GDP) az adott régióban, amelyet elosztanak az ott élők számával. Az EU a vásárlóerő-paritással – lényegében életszínvonal-számítással – finomítja még a statisztikát. Ezzel ugyanis reálisabb kép adható az országok gazdagságáról és életszínvonaláról, mivel utóbbi módszerrel ki lehet zárni a valutaárfolyamok, valamint az árak közti különbségeket.

A felhasználásról nincs szó

– A kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy Magyarország milyen nagy arányban hívta le az uniós támogatásokat az elmúlt években, a pénzek hatékony felhasználásáról azonban nem nyilatkozik – mondta lapunknak Schmuck Erzsébet LMP-s országgyűlési képviselő. Schmuck Erzsébet többször kérdezte az elmúlt évben Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert a felhasznált források hatékonyságával kapcsolatban, azonban választ nem kapott.

– Legutóbb épp a múlt héten adtam volna be egy jogszabály-módosítást ezzel kapcsolatban, mivel jelenleg nincs törvényi szinten szabályozva az, hogy a kormánynak milyen módon kellene a parlamentet tájékoztatnia az uniós források felhasználásáról – közölte lapunkkal a képviselő. Az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága ugyanakkor nem támogatta a javaslatot. Schmuck szerint emiatt arra sem kaphat választ a magyar közvélemény, hogy a gazdasági növekedés hajtóerejét jelentő uniós támogatások hogyan hatottak például a régiók felzárkóztatására.

Nincs forradalmi eredmény

Ez pedig fontos információ lenne a trendekkel kapcsolatban. Az Eurostat szerint a Budapestet és Pest megyét magában foglaló közép-magyarországi régió az EU-átlag 107 százalékán áll, ami megfelel a 2010-es eredménynek. Habár a főváros és környéke stagnált az elmúlt években, a legszegényebb régió is csak 42 százalékra tudott feljönni a 2010-es 39 százalékos szintről, ami nem tűnik forradalmi eredménynek a több ezer milliárdos támogatások ellenére. Érdekesség, hogy Pozsony a maga 186 százalékos eredményével a hatodik leggazdagabb város az EU 276 régiója közül. A leggazdagabb továbbra is belső-London 539 százalékkal, ezt követi Luxembourg 266, Brüsszel 207 és Hamburg 206 százalékkal.

Fotó: MN-grafika

Az Európai Unió a mezőgazdaság után regionális gazdaságélénkítésre és versenyképesség-javításra adja költségvetésének 35 százalékát, ezért távolról sem mindegy, hogyan használják fel a tagállamok az EU-s forrásokat. A támogatások két legnagyobb pillére a kohéziós és a strukturális alapok, ez utóbbi az európai regionális fejlesztési és európai szociális alapból áll. A strukturális alapok elsődleges célja a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése, illetve a leghátrányosabb területek felzárkóztatása. A régiókat jelenleg három csoportba sorolják: attól függően kerül egy térség a kevésbé fejlett, átmeneti vagy fejlett kategóriába, hogy az EU átlagának 75 százaléka alatt, 75–90 százalék között, vagy 90 százaléka felett áll a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alapján. A kohéziós alapok pedig azokat a régiókat támogatják, amelyeknek a bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alacsonyabb a közösségi átlag 90 százalékánál. (A GNI leegyszerűsítve annyiban különbözik a GDP-től, hogy számításakor figyelembe veszik a külföldről érkező jövedelmeket, viszont levonják a kiáramló összegeket, ezért a GNI segítségével egy adott régió teljesítményéről valósabb kép adható).


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 29.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása