A tranzakciós illeték a tervek szerint 2013. január elsején lépne életbe, Simor András mandátuma pedig márciusban lejár. Szakértők szerint érthetetlen, hogy miért akar az MNB-elnök a tranzakciós illeték áthárításával kapcsolatban döntést hozni röviddel a távozása előtt. Mint azt Boros Imre közgazdász a Magyar Nemzetnek elmondta: egyébként sem a nemzeti bank a tranzakciós illeték alanya, hanem a kereskedelmi bankok. Úgy látja, a jegybankelnök feladata, hogy beszedje az illetéket, hiszen a kormány a pénzintézeti eszközöket akarja megadóztatni, miközben a bankok MNB-nél elhelyezett betétei a jegybank forrásai, nem pedig eszközei.

A tranzakciós illeték nem magyar találmány. Korábban már az EU is kacérkodott egy hasonló adónem uniós szintű bevezetésén. Májusban az Európai Parlament is megszavazta azt a jelentést, amely támogatja a pénzügyi tranzakciókra kivetett illeték európai uniós bevezetését.

Veszteség?

Épphogy elhárultak a jegybanktörvénnyel kapcsolatos nemzetközi aggályok, most Simor András úgy vélekedett: százmilliárd forintos vesztesége származhat az MNB-nek és közvetve a magyar államnak is a tranzakciós illetékből. Ez akkor következne be, ha a jegybank nem hárítaná át ügyfeleire, vagyis lényegében a kereskedelmi pénzintézetekre az illetéket. Simor hétfőn azt mondta, ha a jegybank továbbterhelné a tranzakciós illetéket, akkor a jelenleginél 2,5 százalékponttal alacsonyabb, vagyis a 7 százalékos alapkamat helyett csak 4,5 százalékos kamatot fizetne a betétek után a pénzintézeteknek.

Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint nem keletkezne vesztesége a Magyar Nemzeti Banknak, ha a jegybank áthárítaná a tranzakciós illetéket, hiszen ezt azoknak az ügyfeleknek kellene fizetniük, akik pénzt helyeznek el az MNB-nél. A spekulánsok is ebben a körben vannak – hangsúlyozta a frakcióvezető.

2,4 százalékos hiánnyal számolnak

A 2013. évi költségvetési tervezetről készült, csütörtökön ismertetett MNB-elemzésből kiderül: a jegybank előrejelzése szerint a szabadon felhasználható tartalékok törlésével az államháztartási hiány (ESA) a GDP 2,4 százalékát érheti el. Az MNB elemzése szerint a hiány várhatóan eléri a bruttó hazai termék (GDP) 2,8 százalékát, amely azonban az elkülönített szabad tartalékok maradéktalan törlése esetén a GDP 2,4 százalékára mérséklődhet – jelezte Baksay Gergely vezető elemző. A jövő évi költségvetési javaslat 2,2 százalékos hiánycéllal készült, az elkülönített szabad tartalékok összege 300 milliárd forint. A kormány jövőre 1,6 százalékos GDP-növekedéssel tervezett, az MNB előrejelzése 0,8 százalék.

Ismételték Simor szavait

Az MNB-re kivetett 100 milliárd forintos tranzakciós illetéket a jegybank nem képes áthárítani a piaci szereplőkre – ismételte meg a vezető elemző az MNB elnökének hétfőn ismertetett véleményét. Hozzátetette azt is, hogy a 2013-ban befizetendő 100 milliárd forint csak átmenetileg csökkenti a hiányt, hiszen ezt az összeget 2014-ben a költségvetésnek meg kell térítenie az MNB-nek. Az elemző kockázatos tételnek nevezte a 2013-as költségvetésben a tranzakciós illetéket, amelyből a kormány 283 milliárd forint bevételt tervezett.

Kéthavi mélypontra, 500 bázispont alá süllyedt a szerdai londoni kereskedésben a magyar államadósság törlesztéskockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása, annak ellenére is, hogy az európeriféria kockázati árazásai a nap folyamán emelkedtek. Bővebben>>>

Hogy csökken az államadósság?

Az MNB elemzése szerint a GDP-arányos államadósság – a jövő évi költségvetési törvény elfogadásához igazodva – a 2012. évi 78,4-ről 2013-ban 78,1 százalékra csökken. A kormány prognózisa ugyanakkor 2012-re 78,0 százalék, 2013-ra 76,8 százalék.