A tanácsadó cég az idén másodszor mérte fel a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység megvalósítását befolyásoló tényezőket a hazai közép- és nagyvállalatok körében.

A felmérés szerint 2010-ben a vállalatok 62 százaléka árbevétele 1 százaléknál kevesebbet költött kutatás-fejlesztésre. Tavaly viszont érezhetően, 38-ról 59 százalékra nőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek 1 százalékot meghaladó mértékű K+F-ráfordításról számoltak be. A következő két-három évben azonban több hazai cég tervezi K+F-ráfordításai csökkentését 2011-hez képest, mint ahányan a növelésével számolnak – közölte a Deloitte.

Az Európai Unió társfinanszírozásával kiírt K+F-pályázati támogatások iránt változatlanul nagy az érdeklődés. Az előző évihez képest viszont jóval nagyobb azoknak a cégeknek az aránya, amelyek szerint a K+F-projektek pályázati elbírálása nem minden esetben megfelelő. Sokan érzik problémának azt, hogy előre nem látható változások miatt esetleg át kell majd pályázati K+F-projektjük tartalmát alakítani, aggódnak, hogy képesek lesznek-e ezek után is megfelelni a kiírási feltételeknek, illetve hogyan tudja mindezt a pályázati rendszer kezelni.

Átalakuló jogszabályok

A Deloitte emlékeztet arra, hogy az idén január 1-jétől a K+F-re vonatkozó hazai jogszabályi környezet részben átalakult. A legfontosabb változások következtében csökkentek az igénybe vehető adókedvezmények. A K+F-tevékenységek közvetlen költsége már nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá a K+F-tevékenység bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazása miatt elszámolt bérköltség 10 százaléka nem vehető figyelembe társasági adókedvezményként.

A válaszadók 45 százaléka, vagyis a cégek csaknem fele nem tudta megítélni, milyen módon hatnak majd a vállalatra a változások. Körülbelül ugyanennyien voltak, akik szerint a változások kedvezőtlenül fogják befolyásolni a cégük által végzett K+F-tevékenységet.  

A közlemény idézi Márkus Csabát, a Deloitte kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatóját, aki közölte: az EU célkitűzéseiben meghatározta, hogy 2020-ig az unió GDP-jének 3 százalékát K+F-re kell fordítani. A célok megvalósítása érdekében az egyes tagállamok elkészítették saját nemzeti intézkedési tervüket.

Magyarország a bruttó hazai termék 1,8 százalékos szintjére vállalta a K+F-ráfordítások növelését úgy, hogy ezzel párhuzamosan a vállalati ráfordítások aránya jelentősen növekedjen.