Kutatás-fejlesztés

Sokan érdeklődnek a támogatások iránt

WL, 2012. június 23., szombat 12:41
A kutatás-fejlesztési tevékenységet befolyásoló tényezők közül Magyarországon a szabályozói környezet kiszámíthatóságát tartják a legfontosabbnak a cégek, ezt követi a támogatások mértéke a Deloitte Zrt. vállalati jelentése szerint.

A tanácsadó cég az idén másodszor mérte fel a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység megvalósítását befolyásoló tényezőket a hazai közép- és nagyvállalatok körében.

A felmérés szerint 2010-ben a vállalatok 62 százaléka árbevétele 1 százaléknál kevesebbet költött kutatás-fejlesztésre. Tavaly viszont érezhetően, 38-ról 59 százalékra nőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek 1 százalékot meghaladó mértékű K+F-ráfordításról számoltak be. A következő két-három évben azonban több hazai cég tervezi K+F-ráfordításai csökkentését 2011-hez képest, mint ahányan a növelésével számolnak – közölte a Deloitte.

Az Európai Unió társfinanszírozásával kiírt K+F-pályázati támogatások iránt változatlanul nagy az érdeklődés. Az előző évihez képest viszont jóval nagyobb azoknak a cégeknek az aránya, amelyek szerint a K+F-projektek pályázati elbírálása nem minden esetben megfelelő. Sokan érzik problémának azt, hogy előre nem látható változások miatt esetleg át kell majd pályázati K+F-projektjük tartalmát alakítani, aggódnak, hogy képesek lesznek-e ezek után is megfelelni a kiírási feltételeknek, illetve hogyan tudja mindezt a pályázati rendszer kezelni.

Átalakuló jogszabályok

A Deloitte emlékeztet arra, hogy az idén január 1-jétől a K+F-re vonatkozó hazai jogszabályi környezet részben átalakult. A legfontosabb változások következtében csökkentek az igénybe vehető adókedvezmények. A K+F-tevékenységek közvetlen költsége már nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá a K+F-tevékenység bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazása miatt elszámolt bérköltség 10 százaléka nem vehető figyelembe társasági adókedvezményként.

A válaszadók 45 százaléka, vagyis a cégek csaknem fele nem tudta megítélni, milyen módon hatnak majd a vállalatra a változások. Körülbelül ugyanennyien voltak, akik szerint a változások kedvezőtlenül fogják befolyásolni a cégük által végzett K+F-tevékenységet.  

A közlemény idézi Márkus Csabát, a Deloitte kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatóját, aki közölte: az EU célkitűzéseiben meghatározta, hogy 2020-ig az unió GDP-jének 3 százalékát K+F-re kell fordítani. A célok megvalósítása érdekében az egyes tagállamok elkészítették saját nemzeti intézkedési tervüket.

Magyarország a bruttó hazai termék 1,8 százalékos szintjére vállalta a K+F-ráfordítások növelését úgy, hogy ezzel párhuzamosan a vállalati ráfordítások aránya jelentősen növekedjen.

Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés