A Magyar Közlönyben júliusban jelent meg az egyes állatvédelmi kormányrendeleteket módosító jogszabály. Ez kimondja, hogy tilos kistestű ebet tíz, közepes testűt tizenöt, nagytestű kutyát húsz négyzetméternél kisebb területen tartósan tartani. Továbbá tilos kistestű kutyát négy, közepes testűt hat, nagytestű kutyát nyolc méternél rövidebb eszközzel tartósan kikötni. A rendelet értelmében tilos gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban, és gerinces állat kifejlett egyedét harminc liternél kisebb űrtartalmú térben tartani.

Rendelkeztek arról is: a kutya-, a macska- és a görénykölyköket nyolchetes korukig az anyjukkal kell hagyni, a hím sziámi harcos halakat pedig úgy kell tartani, hogy egymást, illetve a tükörképüket ne láthassák. A rendelet kimondja, hogy a kutyák farkát csak az állat hétnapos koráig szabad kurtítani. A jövő év január elsejétől négy hónaposnál idősebb kutyát csak transzponderrel – azaz csippel – megjelölve lehet tartani.

Az állatvédelmi bírság alapösszegét a jogsértés körülményeitől függően felszorozzák. Büntetés kiszabásánál a legmagasabb, 10-es szorzót akkor kell alkalmazni, ha valaki az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltotta ki, állatot kínzott; az állat tulajdonjogával, tartásával felhagyott, az állatot elűzte, elhagyta, kitette. Ez esetben a bírság összege százötvenezer forint.

Ugyancsak százötvenezer forintra kell büntetni azt, aki állatot emberre vagy állatra uszított, állatviadalra idomított, állatviadalt szervezett, tartott, fogadást szervezett rá, közreműködött, részt vett, fogadást kötött rajta, állatviadal céljára állatot tenyésztett, képzett, idomított, forgalmazott, vagy épületet, földterületet, eszközt rendelkezésre bocsátott.

Ha több tényállás együtt áll fenn, akkor a büntetések összeadódnak, így szélsőséges esetben akár több százezer forintos bírságot is ki lehet majd szabni.