Annak ellenére, hogy 2012 első két hónapjára esett a végtörlesztések mintegy fele, az idei év első negyedévét nyereségesen zárták a bankok, adózott eredményük 31,3 milliárd forintot tett ki. Ez a felügyelet honlapján közzétett gyorsjelentés szerint annak köszönhető, hogy a 2012-ben megvalósult végtörlesztési veszteségekre már az elmúlt évben megfelelő mértékű tartalékokat képeztek az intézmények, így a végtörlesztési veszteségek gyakorlatilag teljes egésze a 2011. évi eredménykimutatást terhelte.

Azt, hogy a bankrendszer a szektorszintű nyereségesség ellenére rendkívül sebezhető a jövedelemtermelés szempontjából, jól mutatja, hogy az idei első negyedéves adózott eredmény a tavalyi hasonló időszakinak még a felét sem érte el, s a bankok 40 százaléka veszteséges volt, valamint hogy a nyereséges bankok nyereségének csaknem négyötöde két bankban keletkezett – mutat rá a PSZÁF.

A banki hitelportfólió késedelmességgel mért minősége 2012 első negyedévében lényegesen tovább romlott. Ennek oka a jelentés szerint egyrészt az, hogy a január–februárban megvalósult végtörlesztési tételek a jó minőségű, nem lejárt állományt érintették.

A végtörlesztés hatását kiszűrve is romlott azonban a hitelportfólió minősége: egyrészt a 90 napon belül lejárt hiteleknek az aránya és a volumene is emelkedett, másrészt a gyakorlatilag stagnáló 90 napon túl lejárt állományon belül nőtt a már több mint egy éve késedelmes hitelek részesedése.

Habár az újrastrukturálás fontos eszköze a rossz minőségű hitelportfólió kezelésének, annak eredményessége korlátozott, amit mutat, hogy a valaha átstrukturált hitelek nagy és növekvő részaránya esik újra késedelembe. 2011. december végén a valaha átstrukturált hitelek 24,6 százaléka 90 napon belül, további 24,6 százalékuk 90 napon túl volt késedelmes. Ugyanezek a részarányok 2012. március végén 26,4, illetve 28,1 százalékot tettek ki. Összességében tehát az átstrukturált hitelek jóval több, mint fele vált újra késedelmessé. Mindeközben emelkedik a már többszöri átstrukturáláson átesett hitelek aránya is – állapítja meg az elemzés.

Veszteségesen voltak a magánnyugdíjkasszák

A magánnyugdíjpénztárak – a korábbi negyedévekhez hasonlóan – többségében veszteségesek voltak 2012 első negyedévében is, az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma gyorsuló ütemben, 100 ezer fő alá csökkent, miközben az egészségpénztáraké nő, s átlépte az 1 millió főt – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból.

A magánnyugdíjpénztárak összesített taglétszáma március 31-én 99 299 fő volt a felügyelet honlapján közzétett adatok szerint. A pénztártagok március 31-ig jelezhették visszalépési szándékukat. Az állami társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépési lehetőséggel 24 907 pénztártag élt, az érintettek tagsági jogviszonya május 31-én szűnik meg. A maradó közel 74 400 fő az előzetes adatok alapján 9 pénztár közt oszlik el.

A tavalyi visszalépések után a maradó tagok átlagosan magasabb számlaegyenleggel rendelkeztek, mint a visszalépettek. Az idei visszalépések során is hasonló jelenség figyelhető meg, egy kivételével minden pénztárnál nőtt az átlagos egyéniszámla-egyenleg.

A bevételi források kiesése következtében a működési eredmény 3 pénztár kivételével minden intézménynél negatív volt 2012 első negyedévében. A magánkasszák működési vesztesége 212 millió forint volt az első negyedévben.

A magánnyugdíjpénztárak a befektetéseken 11,466 milliárd forint eredményt realizáltak az első félévben, a portfólió értéke a 2011. december végi 226,292 milliárdról 2012. március végére 237,119 milliárd forintra nőtt. A portfólió mintegy fele – 118,705 milliárd forint – kötvényekben volt, ebből 110,336 milliárd forint magyar állampapírokban, 28,077 milliárdot részvényekben, 80,752 milliárdot befektetési jegyekben, 5,329 milliárdot bankszámlán és készpénzben, 4,256 milliárd forintot egyéb eszközökben tartottak a magánnyugdíjpénztárak.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak a száma március végén 1 245 483 volt, egy negyedév alatt 15 ezer fővel (–1,21 százalékkal) csökkent a végelszámolás alatt álló pénztárak taglétszámával korrigálva. A szolgáltatásban részesültek és kilépők együttes száma emelkedett, miközben az új belépők száma elmaradt mind az egy évvel korábbitól, mind a tavalyi év átlagától.

A szolgáltatási kifizetések ugyan emelkedtek, de a 10 éves várakozási idő lejárta utáni kifizetés nem nőtt: a felügyelet szerint a 10,7 milliárd forint egy része szolgálhatott devizahitel-végtörlesztés forrásául, de ez az összeg nem éri el még a 2011. évi átlagos negyedéves kifizetés (12,9 milliárd forint) nagyságát sem, így a végtörlesztési célú felhasználás nem támasztható alá.

Az önkéntes nyugdíjkasszák működési vesztesége 214 millió forint volt az első negyedévben. Az első negyedévi befektetési nyereség 32,407 milliárd forint. Az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió összértéke három negyedévi csökkenést követően emelkedett, a 2011. év végi 834,192 milliárdról március végére 841,763 milliárd forintra.

A portfólió szerkezetében – a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan – megnőtt a befektetési jegyek aránya, miközben a magyar állampapíroké csökkent. Március végén a 841,763 milliárd forintból 539,924 milliárdot kötvényekben – ebből 495,150 milliárdot magyar állampapírokban – tartottak a kasszák, a befektetési jegyek 199 milliárdot, míg a részvények 42,678 milliárdot képviseltek a portfólióban.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a működési ráfordítások és bevételek egyaránt emelkedtek. A kiadások arányában kifejezett bérköltség szintén nőtt, az adminisztrációs és nyilvántartást végző pénztárszolgáltatóknak kifizetett összeg pedig csökkent a tavalyi első negyedévvel összevetve. Ennek részben az az oka, hogy a pénztárak jellemzően saját alkalmazásba vették a pénztárszolgáltatónál foglalkoztatott alkalmazottakat.

Az egészségpénztárak taglétszáma az első negyedévben átlépte az 1 millió főt (március végén 1 025 335 fő volt). A közel 52 ezer új belépőnek köszönhetően a létszám 4,6 százalékkal nőtt egy negyedév alatt, a tagdíjbevételek (10,207 milliárd forint) azonban ennek ellenére nem nőttek az egy évvel korábbihoz képest.