MNB

Teherkönnyítést várnak

Hajdú Péter, 2016. március 14., hétfő 17:37
Úgy látszik, nem hozott végleges megoldást a devizahitelek forintosítása a törlesztőrészletek kifizetésével küzdők számára. Mintegy 130 ezer magyar család ma sem tudja fizetni adóssága terheit.

Szokatlan ajánlást tett közzé a minap a Magyar Nemzeti Bank a pénzintézetek számára: ebben arra kéri őket, hogy legkésőbb szeptember végéig keressék meg a nem fizető hiteleseket, és igyekezzenek megegyezni velük arról, miként tudják teljesíteni kötelezettségeiket. Tehát Matolcsy György jegybankelnök 2010 májusában – akkor még a gazdasági miniszteri tárca várományosaként – hiába ígérte meg a devizahitelesek megmentését, az akciók nem igazán voltak sikeresek. Csak a végtörlesztés jelentett valódi segítséget a devizában eladósodottaknak. Közülük is inkább a tehetősebbeknek, hiszen kedvező árfolyamon fizethették ki tartozásukat, akár forinthitel felvételével is.

Ennek során 180 forintos svájcifrank- és 250 forintos euróárfolyamon tudtak kiszállni az adósságból a családok, vagyis a forint gyengülése okozta veszteség jó részét ez esetben a bankokra hárította a kormány. Később ilyesmi már nem fordult elő többé. Az persze igaz, hogy az egyoldalú kamatemelések és a jogtalan díjemelések miatt elrendelt visszatérítések nyomán egy éve összességében így is több mint 700 milliárd forintot kaptak vissza a devizahitelesek, de ez nem egyenlítette ki az elszenvedett árfolyamveszteségeket. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kifejezetten jól járt: a devizahitelek forintosításán eurónként akár 40 forintot is nyerhetett.

Annál is inkább kényelmetlen lehet a kormánynak és a jegybanknak a helyzet, mert a közelmúltban nemcsak a Magyar Nemzetnek nyilatkozó pénzügyi szakértők, de a Bloomberg hírügynökség által megszólaltatott nemzetközi szakemberek is arról beszéltek, a jelenlegi kormányzat gazdaságpolitikájának fontos eleme a forint gyengítése. Ez nemzetgazdasági szinten még érthető is lehet, hiszen az export ösztönzése szempontjából hazánknak hasznos a gyenge forint. (Bár vannak, akik kétségbe vonják e gazdaságpolitika hatékonyságát, mert a magyar exportban magas az import aránya, s alacsony a hozzáadott érték.) A Portfólió.hu által idézett Bloomberg-cikkben például a Nomura londoni közgazdásza, Peter Attard Montalto egyenesen arról beszél, „a magyar jegybank implicit célja, hogy a 310-es szint felett tartsa a forint– euró árfolyamát, de ezt az árfolyamküszöböt persze nem mondja ki”. Wolfgang Ernst, a Raiffeisen Bank bécsi devizaelemzője is úgy gondolja: az MNB minden lehetséges módon igyekszik megakadályozni a forint felértékelődését annak érdekében, hogy a gyengébb hazai valutával támogassa a gazdaságot.

Nem véletlen a gyenge forint

Egyértelműnek látszik tehát, hogy a magyar kormány – a jegybank segítségével – nemzetgazdasági érdekből gyengítette, illetve tartja most is gyengén a forintot, miközben az egykor devizában eladósodottak százezrei mennek tönkre. Ezt igazolják az MNB legfrissebb adatai is: a devizahitelesek megmentéséről szóló hangzatos fogadkozások ellenére 130 ezer magyar család még ma sem tudja fizetni forintra váltott, egykori devizaadósságát. Számukra ugyanis piacihoz közeli – 256,5 forint svájci frankos és 309 forint eurós – árfolyamon váltották forintra devizahitelüket.

Ez egyben azt jelenti, az ország gazdasági vezetése nem mert, vagy nem akart szembemenni a pénzügyi szektorral, s így a forintgyengítő gazdaságpolitika okozta árfolyamveszteséget nem a bankokra, hanem gyakorlatilag teljes mértékben a devizahitelesekre terhelték. A magas árfolyamon történő átváltást lényegében kötelezővé tették, így most már esélyük sincs az egykori devizaadósoknak arra, hogy egy megváltozott gazdaságpolitika esetén az erősödő hazai valuta miatt bekövetkező árfolyamnyereség enyhítse a terheiket. (Azt ugyanakkor el kell ismerni, hogy a kormány és a jegybank szerencsés időpontban, a svájci frank euróhoz kötésének megszüntetése, azaz a további forintgyengülés előtti árfolyamon forintosította a devizahiteleket, vagyis lehetett volna rosszabb is.)

Az elmúlt évek árfolyam-ingadozásainak vizsgálatából is kitűnik, hogy igazuk lehet azoknak a hazai és nemzetközi elemzőknek, akik szóvá teszik a tudatos forintgyengítést. Amint korábban lapunkban megírtuk, 2008 januárja és 2010. április vége (a parlamenti választás második fordulóját követő nap) között mintegy 20 százalékkal – 153-ról 183 forintra – esett a forint kurzusa a svájci frankkal szemben. Vagyis a 2008-as válság okozta veszteség csaknem ötödével növelte a törlesztőrészleteket. Ám a kormány gyengítő árfolyampolitikája miatt 2011 és 2014 között – a felvételkori árfolyam függvényében – további 20–40 százalékos törlesztőrészlet-emelkedés következett be, amely legsúlyosabban a svájcifrank-hiteleseket sújtotta. Ez pedig sokak számára a véget jelentette, hiszen az amúgy is feszített családi költségvetés ekkora pluszterhet már nem bírt el.

Szakértők is érthetetlennek tartják, miért nem mentette meg a kormány jóval korábban a devizahiteleseket, amikor még olcsóbban megtehette volna. A kormányváltás után az Equilor Befektetési Zrt. 250–600 milliárd forintra becsülte az addig elszenvedett árfolyamveszteség miatt a forintra váltás költségeit. Ekkora összeget pedig nem lett volna lehetetlen előteremteni, hiszen csak a Mol-tulajdonrésznek az oroszoktól való kivásárlására 500 milliárd forintot költött a költségvetés 2011 tavaszán. Ha az állam adja a segítséget, még jogi problémák sem vetődhetnek föl, hiszen a bankok a pénzüknél maradnak, legfeljebb a jövőbeli elmaradt haszon miatt panaszkodhatnak.

A haszon pedig egyértelmű lett volna: nemcsak több százezer családot mentettek volna meg a csődtől, illetve enyhítettek volna jelentősen gondjaikon, de a csökkenő, illetve alacsonyan maradó törlesztőrészletek miatt a fogyasztás is hamarabb emelkedett volna. Utóbbi pedig segíthette volna a növekedést. Így viszont jegybanki vélemény szerint is súlyos pénzügyi és társadalmi kockázatot jelent a nem fizető adósok – 130 ezer család – magas száma. Súlyosbítja a helyzetet, hogy 82 százalékuknál magasabb a mostani tartozás, mint a fölvett hitel összege, illetve hogy az érintett családok 44 százalékának nagyobb a tartozása, mint a lakása értékének 80 százaléka.

Elveszett az önkontroll?
Nehéz volna vitatkozni azzal az állítással, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elveszítette az önkontrollt – jelentette ki Bod Péter Ákos a Népszabadságnak adott interjújában. A közgazdász, aki 1991–1994 között vezette az MNB-t, ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy a parlament elfogadta a jegybank által létrehozott alapítványok gazdálkodásának a titkosítását. (Áder János köztársasági elnök a jogszabályt nem írta alá, ehelyett kontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.) Bod Péter Ákos szerint a jegybank része az európai banki struktúrának, tehát egy ilyen döntés előtt ki kellett volna kérni az Európai Központi Bank álláspontját is. Matolcsy György és Orbán Viktor miniszterelnök kapcsolatáról a közgazdász úgy vélekedett, a túl szoros kötődés kerülendő, mert egy jegybanknak és egy politikusnak mások a céljaik. (MN)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 14.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
  1. 21:45
  2. 21:45
  3. 21:32
  4. 21:30
  5. 21:28
  6. 21:17
  7. 21:00
  8. 20:58
  9. 20:50
  10. 20:45
  11. 20:44
  12. 20:33
  13. 20:31
  14. 20:20
  15. 20:15
  16. 20:13
  17. 20:07
  18. 20:01
  19. 19:45
  20. 19:44
  21. 19:40
  22. 19:36
  23. 19:35
  24. 19:30
  25. 19:30
  26. 19:25
  27. 19:23
  28. 19:17
  29. 19:02
  30. 18:50
  31. 18:45
  32. 18:37
  33. 18:35
  34. 18:34
  35. 18:16
  36. 18:05
  37. 18:02
  38. 17:59
  39. 17:43
  40. 17:41
  41. 17:29
  42. 17:15
  43. 17:15
  44. 17:07
  45. 17:01
  46. 16:44
  47. 16:32
  48. 16:28
  49. 16:19
  50. 16:16
  51. 16:15
  52. 16:06
  53. 15:51
  54. 15:48
  55. 15:45
  56. 15:43
  57. 15:38
  58. 15:38
  59. 15:32
  60. 15:22
  61. 15:20
  62. 15:09
  63. 15:00
  64. 14:55
  65. 14:45
  66. 14:41
  67. 14:30
  68. 14:27
  69. 14:14
  70. 14:01
  71. 13:48
  72. 13:46
  73. 13:32
  74. 13:21
  75. 13:18
  76. 13:12
  77. 13:04
  78. 13:03
  79. 12:57
  80. 12:57
  81. 12:48
  82. 12:44
  83. 12:31
  84. 12:18
  85. 12:17
  86. 12:15
  87. 12:10
  88. 12:04
  89. 11:51
  90. 11:42
  91. 11:39
  92. 11:39
  93. 11:25
  94. 11:23
  95. 11:11
  96. 11:06
  97. 11:02
  98. 11:01
  99. 10:55
  100. 10:39
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása