A görögországi események a részvénypiac alakulását is befolyásolták.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerint a gazdasági válságtól szenvedő görögöknek az adók befizetésével kellene segíteniük magukon.

Pénteki közvélemény-kutatási eredmények szerint fej fej melletti Görögországban az európai pénzügyi mentőcsomag fejében megkövetelt megszorításokat elutasító radikális baloldali szövetség és az EU–IMF-feltételeket elfogadó konzervatív párt támogatottsága.

Görögországban leálltak a 130 milliárd eurós nemzetközi hitelprogramhoz kapcsolódó megállapodásban rögzített reformok – írta pénteken a Süddeutsche Zeitung. A német lap szerint az átmeneti kormány csaknem teljesen cselekvésképtelen, a februárban elfogadott hitelprogramhoz kapcsolódó előírásokat pedig egyáltalán nem tudja teljesíteni.

A csütörtök hajnalban véget ért uniós csúcstalálkozón az euróövezeti állam- és kormányfők hangsúlyozták; azt akarják, hogy Görögország maradjon tagja az euróövezetnek, másfelől elvárják, hogy Athén teljesítse ennek érdekében vállalt kötelezettségeit. Egyben jelezték, hogy uniós forrásokból további támogatást is biztosíthatnak Görögországnak.

Martin Schulz a Tagesspiegel című német lapban vasárnap megjelent interjúban hangsúlyozta: rendkívül veszélyes lenne, ha az Athén és a nemzetközi hitelezők között nagy nehézségek árán létrejött megegyezést felrúgná a görög fél. „A megállapodást be kell tartani, a politika azonban dinamikus folyamat” – fejtette ki az EP elnöke. A végrehajtás részleteiről a június 17-re kitűzött választások után lehet beszélni. A segítségnyújtás folytatásának alapfeltétele, hogy a görög vezetés elkötelezi magát a megállapodás mellett – tette hozzá.

Schulz kiemelte: az uniós intézmények vezetői közül ő az egyetlen, aki az utóbbi hónapokban többször járt Görögországban. „Az a probléma, hogy sokat beszélünk Görögországról, de magukkal a görögökkel keveset. Ezen változtatni kell” – mondta a német szociáldemokrata politikus.

Az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap februárban véglegesített második, 130 milliárd eurós hitelprogramjához kapcsolódó megállapodás egyebek között nyugdíj- és fizetéscsökkentéseket, adóemeléseket és privatizációt ír elő. A soron következő, mintegy 30 milliárd eurós részlet átutalásának az a feltétele, hogy a görög törvényhozás az adórendszer átalakításával hajtson végre egy újabb, ezúttal 11,5 milliárd euró nagyságú költségvetési kiigazítást.

Alexisz Ciprasz, a baloldali radikális Sziriza párt elnöke szakítana a megszorításokkal, ugyanakkor országát az euróövezetben tartaná. A politikus a Der Spiegel című német hetilap szombaton megjelent számában közölt interjúban hangsúlyozta: az állandó takarékoskodás politikája „láthatóan megbukott”, amennyiben pedig a görögöket e bukott politika folytatására kényszerítik, „Görögország hamarosan tényleg nem tud majd fizetni a hitelezőknek”, ami „egész Európát veszélybe sodorja”.