A közlemény szerint a magyar kormány eddig írott formában nem kapott hivatalos értesítést az Európai Bizottságtól a formális tárgyalások megkezdésének pontos előfeltételeiről.  „Az eddigi informális egyeztetések során az EB által előfeltételként megfogalmazott, vitatott kérdések továbbra sem gazdasági, hanem kizárólag politikai jellegűek, amelyek sem a gazdasági kormányzással, sem hazánk gazdaságpolitikájával nem állnak összefüggésben, és nem kapcsolódnak egy pénzügyi csomagról szóló tárgyalások tematikájához” – rögzítik. Martonyi János korábban azt mondta, a kormány nem ismeri pontosan a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val kötendő hitelmegállapodás előfeltételeit, „ellentétben azzal, amit nagyon sokan mondanak itthon, külföldön egyaránt”.

A Magyarországgal szemben indított három uniós kötelezettségszegési eljárásból kettő nem előfeltétele a Nemzetközi Valutalappal tervezett tárgyalások megkezdésének – mondta szerdán a Dow Jones hírügynökségnek Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára.

A bizottság szerdán ismertetett álláspontja szerint a szervezet nem állítja össze pontonként felsorolva azokat az elemeket, amelyeket szükségesnek lát a hivatalos tárgyalások megkezdéséhez. A nyilatkozatban megfogalmazott „megfelelő jogi környezet kialakítása” elvárás nehezen értelmezhető túl általános jellege miatt, illetve a konkrét szempontrendszer és elvárt intézkedések hiányában – áll Fellegi Tamás sajtóirodájának közleményében.

Olivier Bailly, az EU-bizottság szóvivője szerdai tájékoztatóján azt mondta: ahhoz, hogy Magyarországgal megkezdődhessenek a pénzügyi megállapodást célzó tárgyalások, az ország iránti befektetői bizalomra van szükség, ami a testület szerint egyelőre nincs meg.

Mit is állít Olivier Bailly?

Mint az MNO korábban beszámolt róla, a működő tőke beáramlásának (FDI) lassulása a hazánkra zúduló IMF-kritikák egyik sarokpontja volt az utóbbi hónapokban. Ennek ellenkezőjéről tanúskodik a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) megrendelésére a PricewaterhouseCoopers (PwC) által elkészített majd 50 oldalas színes kiadvány (Investing Guide Hungary 2012). A felmérések alapján megállapítható, hogy a Magyarországra irányuló befektetői érdeklődés 24 százalékkal élénkült az utóbbi időszakban. Ezt bizonyítja a Rehau autóipari cég 60 millió eurós győri beruházása is, melyről a napokban írtak alá megállapodást.

A szóvivő szerint nem lehet egyértelműen pontokba szedni azokat az elemeket, amelyek a befektetői bizalom visszaszerzéséhez szükségesek. Megjegyezte azonban: a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások, valamint azok a kérdések, amelyeket két külön levélben tett fel Brüsszel a magyar hatóságoknak, „részét képezik az asztalon levő kérdéseknek”.

Csütörtöki sajtótájékoztatóján a bizottsági szóvivő leszögezte, hogy a Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti tárgyalásokkal kapcsolatban a bizottság álláspontja nem változott az elmúlt hetekben, és jól ismert valamennyi érintett fél számára. A kulcsüzenet az, hogy a magyar hatóságokat arra kérik: tegyenek meg mindent annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők biztos jogi környezetben tevékenykedhessenek – ismételte meg.

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselet-vezetőjének találkozója mindenesetre elmaradt – ahogy erről be is számolt az MNO. Az IMF/EU-megállapodásról a Boros Imre közgazdász véleményét kérte ki a Hír TV Rájátszás című műsorában. A kapcsolódó videótartalmat ide kattintva érhetik el.

A szóvivő visszautasította azokat a felvetéseket, hogy a bizottság időhúzásra törekedne, példaként a kötelezettségszegési eljárásokat hozta, rámutatva, hogy azokat a testület gyorsított eljárásban folytatja le.

A Budapest Alapkezelő elemzői szerint 50 százalék az esély arra, hogy a magyar kormány még az idén tető alá hozza az EU-val és az IMF-fel a hitelmegállapodást. Londoni elemzők azt mondták, kétharmadoshoz közeli az esélye annak, hogy Magyarország egyezségre jut a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val egy új hitelprogramról, de az uniós bizottság a beterjesztett módosítási javaslatokon túl valószínűleg még további intézkedéseket fog kérni a magyar kormánytól . Bővebben>>>

Olivier Bailly csütörtökön elmondta azt is: lehetséges, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a közeljövőben találkozik José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel. A szóvivőnek tudomása van arról, hogy a magyar kormányfő még áprilisban egy fontos konferenciára Brüsszelbe utazik, és elképzelhető, hogy ekkor Barrosóval is megbeszélést folytat, ám a találkozó megtartását a bizottságon belül még nem erősítették meg.