Wolfgang Schäuble egy pénteki lapinterjúban kifejtette: nem lehet egy államot sem arra kényszeríteni, hogy az euróövezet tagja maradjon, az pedig „téves feltételezés, hogy nem tudnánk reagálni hirtelen bekövetkező, előre nem látott eseményekre”, hiszen a közös pénzt használó övezet sokat tanult az utóbbi két évben, és védekező mechanizmusokat is kifejlesztett. „Csökkent a más euróövezeti tagállamokat fenyegető fertőzésveszély és ellenállóbb lett az övezet egésze” – mondta Schäuble.

Hozzátette: senki sem fenyeget senkit, de őszintén, tisztességesen és nyíltan meg kell mondani görög barátainknak és partnereinknek, hogy nincs más út, csak az, amelyről megállapodtunk. Görögország csak a reformok útján érheti el a stabilitást és a gazdaság felgyógyulását a válságból, ami nehéz terhet jelent a görög társadalom számára, ugyanakkor „Európa országai és a magánhitelezők rendkívül messze menő engedményeket tettek” és igen nagy kockázatot vállaltak. „Görögországnak meg kell érteni, hogy ezért cserébe teljesítenie kell kötelezettségeit” – hangsúlyozta Schäuble a Rheinische Post című lapnak adott interjúban.

Hasonlóan vélekedett a német bankszövetség (BdB) elnöke, Michael Kemmer is, aki a Deutschlandfunk nevű közszolgálati rádiónak azt mondta: Görögország esetleges kilépésének „közvetlen hatásai korlátozottak lennének”, és az övezet hosszabb távon is „fel tudná dolgozni” a szakítást a görögökkel.

Ismert, a görög konzervatívok készek részt venni egy koalíciós kormányban.  Ezt akkor jelentették be Athénban, miután Evangelosz Venizelosz, a szocialista Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) elnöke tárgyalt a konzervatív Új Demokrácia (ND) vezetőjével, Antonisz Szamarasszal.

Venizelosz azt követően kapott kormányalakítási megbízást Karolosz Papuliasz államfőtől, hogy Szamarasz, majd Alexisz Ciprasz, a Radikális Baloldal (Sziriza) vezetője is kudarcot vallott a kormányalakítási próbálkozással. Bővebben>>>

Az uniós támogatásban részesülő országoknak a költségvetésük alakításában élvezett szuverenitásuk egy részéről le kell mondaniuk az EU javára –  ezt már Ewald Nowotny, az osztrák jegybank elnöke, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja mondta korábban. Görögországról úgy vélekedett, hogy korai lenne foglalkozni Athén esetleges kilépésével az euróövezetből, de világossá tette, hogy az ország nem számíthat további külső segítségre, ha nem folytatja a reformokat. Aggasztónak nevezte a helyzetet, hangsúlyozva, hogy a megoldás kulcsa a görög kormány kezében van.

Görögországgal kapcsolatban szerdán született megállapodás, miszerint az ideiglenes euróövezeti mentőalapból (EFSF) folyósítják Athénnak az esedékes 5,2 milliárd eurót, de csak részletekben.

Eközben az országban rekordszintre, 21,7 százalékra nőtt a munkanélküliség februárban az előző havi 21,3 százalékról az Elsztat, a görög statisztikai hivatal közlése szerint.

Görögország választott: nem a megszorításokra – a témával a Hír televízió Globál című műsora is foglalkozott.


Írország lehet a következő

Franciaország és Görögország már bebizonyította, hogy el lehet utasítani azt a gondolkodásmódot, amely csak a megszorításokban képes látni a pénzügyi válság megoldását. Május 31-én népszavazást rendeznek Írországban az Európai Unió pénzügyi stabilitási paktumáról, és elképzelhető, hogy a szigetország lakossága ezúttal nem lesz olyan „jó kisfiú”, mint eddig volt – írta Gavan Titley és John O’Brennan a The Guardian című brit lap internetes számában csütörtök este megjelent cikkében.