Nem éppen az öreg kontinens gazdaságára célzott Bernie Ecclestone, amikor kedden a Forma–1 jövőjéről beszélt: „Úgy vélem, Európának vége, a turizmusra megfelelő, de másra már nem. Európa a múlté” – fogalmazott az F1 mindenható ura. Ecclestone kijelentése kísértetiesen egybecseng jó néhány gazdasági elemző véleményével – igaz, más kontextusban.

Tanácskozás a hitelminősítők árnyékában

Kedden éjszakába nyúló tanácskozást tartottak Brüsszelben az euróövezet pénzügyminiszterei (Eurogroup). A csúcsértekezletet a kialakult szokásoknak megfelelően egy nappal az Európai Unió pénzügyminisztereinek találkozója (Ecofin) előtt tartották. Újabb jelentősebb tervek az adósságválság leküzdése érdekében nem szivárogtak ki a tanácskozásról: slágertéma maradt az európai pénzügyi stabilitási eszköz, valamint a görög mentőcsomag.

A Moody’s már pedzegette korábban, hogy akár több ország is elhagyhatja az euróövezetet, s már olyan híresztelések is elterjedtek Németországból, hogy csak hat országot hagynának meg a valutaunió keretein belül. A Welt am Sonntag című vasárnapi újság szerint Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő már meg is egyezett az intézkedésekről. A lap szerint az „elitligában” Németország és Franciaország mellett Finnország, Hollandia, Luxemburg és Ausztria kapna helyet – a hat kiváló adóskockázati ország.

Ez nagy érvágás lenne az EU számára, hiszen akárhogyan is kommunikálják, ez egyfajta dezintegráció lenne, visszalépés az EU fejlődésében: már nem csupán a teljes unió lenne kétsebességes, de az euróövezet is. Ugyanakkor óriási a nyomás a döntéshozókon, hiszen a nemzetközinek mondott hitelminősítő intézetek sorra minősítik le az unió országait, így azok csak nagyobb kamatterhek mellett jutnak forrásokhoz adósságállományuk finanszírozása érdekében – ez pedig csak mélyíti az adósságválságot.

„Elmúlt Európa korábbi dicsősége, amikor az integráció a politikai elit projektje volt, és amikor az emberek bíztak benne, mivel számos előnyét élvezték. Az Európai Unió jövője most abba az irányba mutat, hogy megváltozik Brüsszel koordinációs szerepének és a tagállamok költségvetési szuverenitásának aránya, de a brüsszeli intézményrendszerbe vetett bizalom csökkenése kockázatokat rejt magában” – mondta Janusz Lewandowski, az Európai Unió költségvetéséért felelős európai biztosa az MTI-nek.

Növelik az európai pénzügyi stabilitási eszköz hatóerejét

Kedd éjjel Brüsszelben az euróövezeti országok pénzügyminiszterei jóváhagyták, hogy növelik az EFSF hatóerejét. Pontos számokat még nem hoztak nyilvánosságra, de piaci szakértők ezermilliárd körüli összegre számítanak, szemben a jelenlegi 440 milliárdos keret helyett. A tanácskozáson azt is elfogadták, hogy az EFSF részleges védelmet nyújthat az egyes tagállamok által újonnan kibocsátott kötvények kockázati mértékét illetően.

„Ambícióink nem csökkentek, de a körülmények megváltoztak, így valószínűtlen, hogy meghaladja az ezermilliárdot az EFSF hatóereje” – mondta a tanácskozás után Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök. Az Eurogroup elnöke szerint „lényeges” változás lesz, de részleteket nem közölt. Az európai vezetők azért is akarják megemelni EFSF hatóerejét, mert félő, hogy Spanyolország és Olaszország is mentőövre szorulhat.

A miniszterek abban is megállapodtak, hogy Görögország, valamint Írország hozzájuthat a számára kidolgozott nemzetközi hitelcsomag újabb részletéhez. A kedd esti tanácskozáson megteremtették az úgynevezett társbefektetői alapok (Co-Investment Funds, CIF) létrehozásának lehetőségét, amelyek révén lehetővé válik a köz- és a magánszférabeli finanszírozás vegyítése. Azonban az EFSF igazgatója, Karl Regling szerint ennek bevezetésével még várni kell.

Az OECD szerint nem kizárható az eurózóna szétesése

Az eurózóna adósságválsága lett a legnagyobb veszélyforrás a világgazdaságra, s jelenleg már a valutaövezet szétesését sem lehet kizárni – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfői közleményében. A nemzetközi szervezet szerint az Európai Központi Banknak meghatározóbb szerepet kellene vállalni a válság hatástalanításában.

Ha az unió döntéshozói elodázzák a döntő lépéseket, akkor a jelenlegi enyhe recessziónál sokkal nagyobb mértékű visszaesés következhet – figyelmeztetett az OECD. „Ne tagadjuk, komoly veszélyek leselkednek az euróra, de szerintem van lehetőség elkerülni ezt a kockázatot” – mondta a Reutersnek a szervezet vezető közgazdásza, Pier Carlo Padoan.

Megoszló vélemények a többsebességes döntéshozatalról

A spanyol pénzügyminiszter, Elena Salgado ellenzi a kétsebességes euróövezet gondolatát. „A válság megoldásának érdekében fontos, hogy mindent együtt tegyünk meg, amit csak tudunk. Valamennyi, az eurót saját pénzként használó EU-tagországnak hozzá kell járulnia az uniós mentőmechanizmus működtetéséhez és Görögország segítéséhez” – érvelt a miniszter. Spanyol kollégájával ellentétben a belga Didier Reynders arról beszélt kedden, hogy bár elsődlegesen 27-es (teljes európai uniós) körben képzeli el a szükséges döntések meghozatalát, de szükség esetén a 17 euróövezeti ország csoportjának külön is képesnek kell lennie arra, hogy megvédje közös valutáját.

Jan Kees de Jager holland pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a dél-európai EU-tagországokban több reformra és több szigorra lenne szükség. Reynders egy kérdésre válaszolva az unió és az euróövezeti országok viszonyáról beszélt: „az a preferenciája, hogy teljes körben hozzanak meg minden lehetséges döntést, de a zónán kívüli országok nem akadályozhatják meg az övezet államait, hogy megvédjék közös pénzüket”.

Rengeteg kérdés maradt még nyitva, s a tanácskozást az euróövezeten kívüli uniós országokkal kiegészülve szerda este folytatják, míg december 9-én EU-csúcstalálkozóra kerül sor. Brüsszelben már olyan folyosói pletykák keringenek, melyek szerint Merkel és Sarkozy a decemberi csúcson lényegében meg fogja hirdetni az „aki tud és akar, velünk tart” felhívást, nem elhanyagolható súlyú kihívást intézve az Európai Unió 27 tagországa közötti szolidaritásnak.