Egyre többen vettek kisméretű, 20–40 négyzetméteres lakást az elmúlt négy évben. Míg ez a kategória 2008-ban az eladott lakásoknak csak nagyjából 25 százalékát tette ki, addig ma már a vevők 30 százaléka, azaz majdnem minden harmadik érdeklődő ilyen ingatlant vásárol – derül ki a Duna House közleményéből.

A tájékoztatás kitér arra is, hogy a garzonokat is megelőzve a legnagyobb arányban a 40–60 négyzetméter közötti otthonok fogytak, és eladási arányuk is emelkedett az elmúlt pár évben, de távolról sem olyan arányban, mint az igazán kis lakásoké. Az eladási adatokból kiderül, hogy az elmúlt négy év vesztesei egyértelműen a 80 és 100 négyzetméter közötti lakások – helyesebben eladóik – voltak. Ezek ugyanis korábban az eladott lakások tíz százalékát tették ki, mostanra viszont már hat százalékra csökkent az arányuk.

Amíg a fővárosi garzonok átlagos vételára 2008-ban, azaz a válság előtti időszakban még tízmillió forint körül mozgott, addig az elmúlt évben már csak nyolcmilliós átlagon cseréltek gazdát. Ugyanebben a viszonylatban a 40–60 négyzetméteres otthonok átlagára 15,5-rõl 13 millió forintra esett.

A garzonok ára igen széles skálán mozog, egyes környékeken már ötmillió forintért is megszerezhetők az ilyen otthonok, míg a drágább városrészeken húszmillió forintnál is többet kell értük adni. – Különösen érdekes képet akkor kapunk, ha a garzonok árát az egész városra nézve vizsgáljuk. Ekkor ugyanis azt látjuk, hogy az ilyen ingatlanok ára olyannyira széles skálán mozog, hogy drágább típusainak árából a külvárosi részeken nagyobb családi házat is vehetünk, az olcsóbbakat pedig annyiért is megszerezhetjük, mint amennyiért amúgy csak bérleti jogot vehetnénk – vélekedett a lapnak az Ingatlan.com adatbázis szakértője.