Magyar Posta

Valótlanságra hivatkozott az államtitkár

Wiedemann Tamás, 2016. március 7., hétfő 07:02, frissítve: hétfő 19:12
Tizedannyi per sincs folyamatban a Magyar Postával szemben közérdekűadat-igénylés miatt, mint amiről Németh Lászlóné államtitkár beszélt a parlamentben. Pedig a perek nagy számára is hivatkozott a kormány, amikor a postatörvény módosításával szűkítették az adatigénylések körét.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának február 25-i ülésén Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára azzal kezdte a postatörvény módosítása melletti érvelését, hogy hatvan ügy van folyamatban adatkérési és ezzel kapcsolatos perek formájában a Magyar Posta ellen. Lapunk ezt követően az adatigénylési perek esetében illetékes Fővárosi Törvényszékhez fordult, ahol azt közölték, hogy „2015–2016-ban közérdekű adat kiadása iránt hat bírósági eljárás indult a Magyar Posta Zrt. alperessel szemben”. A törvényszék sajtóosztálya lapunknak azt is elmondta, hogy jelenleg öt van még folyamatban, miután egy jogerősen befejeződött, további három eljárást első fokon egyesített a bíróság, egy további per zajlik, miközben egy eljárásban fellebbezést nyújtottak be.

A nyilvánosság kizárásával köthetnének szerződéseket

A postatörvény módosításáról múlt héten szavazott a parlament, miután három fideszes képviselő olyan jogszabály-változtatást terjesztett az Országgyűlés elé, ami drasztikusan szűkíti, majdhogynem ellehetetleníti a 75 százalékban állami tulajdonban lévő Magyar Posta szerződéseivel, pénzügyeivel kapcsolatos közérdekű-adatigénylések körét. Az elfogadott előterjesztés úgy fogalmaz, hogy az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adaton kívül nem ismerhetők meg azok az információk, amelyek „más által történő megismerése az egyetemes postai szolgáltató, vagy az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet jelentene”. Ez azt jelenti, hogy a levélpostai küldeményeken kívül szinte semmilyen adat nem ismerhető meg, így cég a nyilvánosság kizárásával tud szerződéseket kötni.

A postatörvény módosításának beadásakor felvetődött a gyanú, hogy valójában a Tóth Bertalan szocialista képviselő által indított adatigénylési perek állhatnak a háttérben, miután az ellenzéki politikus nyerésre állt a bíróságon. Ezért kellett a postát kivenni az információs önrendelkezésről és információszabadságról szóló törvény hatálya alól. Erre reagálva mondta Németh Lászlóné, hogy hatvan adatigénylési per van a céggel szemben.

Pályáztatás nélkül

De nem csak erről beszélt Némethné a bizottsági ülésen. A jegyzőkönyv szerint azt is elismerte, hogy az FHB-bankcsoporttal pályázat nélkül szerződött le a posta.

– Amikor ez a szerződés megköttetett 2013-ban, nagyon gyors döntést kellett meghoznunk. – Nem, nem volt pályáztatás. Kiválasztottuk az FHB-t, az FHB-csoportot, amellyel addigra már egyébként más területen is együttműködtünk – közölte az államtitkár.

Mint ismeretes, az OTP és az Erste Bank 2013-ban szüntette meg a postával való üzleti kapcsolatát, és ekkor került képbe a Spéder Zoltán nagyvállalkozóhoz köthető FHB-bankcsoport. Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, kivételes helyzetben van a Magyar Posta Befektetési Zrt., miután kizárólag ő forgalmazhatja a Kincstári takarékjegy plusz elnevezésű állampapírt, és az elmúlt két évben több mint 120 milliárdos forgalmat bonyolított le. Ez az a cég, amelynek fele-fele arányban tulajdonosa a magyar állam a postán keresztül, és a többségében magántulajdonban lévő FHB Invest Befektetési és Ingatlankezelő Kft. (Utóbbi százszázalékos tulajdonosa a tőzsdén is szereplő FHB Jelzálogbank Nyrt.)

A Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozóhoz tartozó pénzintézet szerepe azért különleges, mert a közvetett résztulajdonában lévő Magyar Posta Befektetési Zrt.-n keresztül lényegében az történik, hogy egy részben magáncég által tulajdonolt vállalkozás a postán keresztül állami erőforrásokat használ úgy, hogy az erről szóló szerződéseket még a közvélemény kérésére sem hozzák nyilvánosságra. További furcsaság, hogy úgy tűnik, nem volt közbeszerzés a postákon elhelyezett bankkártyás terminálok esetében sem, amelyeken az ügyfelek a számláikat fizetik be. Ezt a szolgáltatást ugyanis a Magyar Kártya Zrt. nyújtja, amelynek 95 százalékos tulajdonosa az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 07.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása