Hozzátette, az IMF-tárgyalások most azért halasztódnak, mert az IMF-nek és az Európai Bizottságnak egyeztetni kell arról, hogy pontosan milyen feltételekkel induljanak a tárgyalások. Magyarország kész arra, hogy holnap elkezdje a tárgyalásokat, s bízik abban, hogy egy sokkal gyorsabb szakasz kezdődik majd – tette hozzá.

Londoni felzárkózó piaci elemzők múlt pénteki helyzetértékeléseikben egyöntetűen 15 milliárd eurós IMF/EU-finanszírozási csomag jóváhagyását jósolták Magyarország számára, és egyetértettek abban is, hogy a megállapodás még mindig elérhető a harmadik negyedévben.

Fellegi Tamás múlt szerdán kifejtette, Magyarországnak a vállalt jogszabály-módosításokat végig kell vinnie, mivel az Európai Bizottság úgy határozott: addig nem kezdődhetnek meg a tárgyalások, amíg ezek a lépések nem emelkednek jogerőre. A tárca nélküli miniszter a tárgyalások befejezése kapcsán korábban még úgy fogalmazott: „Ha fogadni kéne, hogy melyik időpont a valószínűbb, akkor a nyár közelsége miatt én az őszt mondanám valószínűbbnek.”

Mint arról beszámoltunk, Irina Ivascsenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője április 26-án azt mondta, a Nemzetközi Valutaalap kész megkezdeni a hiteltárgyalásokat, amint a megfelelő lépések megtörténnek az MNB függetlenségének biztosítására.

Az Európai Bizottság szóvivője pedig április 25-én jelentette be: az EB készen áll arra, hogy megkezdődjenek a pénzügyi tárgyalások Magyarországgal és a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági hitelkeretről. Az Európai Bizottság szerdai ülésén úgy ítélték meg, hogy Magyarország „elégséges lépést tett és kötelezettséget vállalt” ahhoz, hogy elinduljanak a hivatalos tárgyalások.


Az államtitkár a tranzakciós adóról elmondta, nincs végső változat, a kormányzati javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja s elemzi, hogy pontosan kire, milyen határok között, milyen nagyságrendben, milyen keretek között lehet kivetni.

Giró-Szász András múlt pénteken az ATV Start című reggeli műsorában arról beszélt, hogy egy átlagos jövedelmű család számára havi 500–550 forint terhet jelent majd a tranzakciós adó, valamint a telefon és az SMS-ek után fizetendő illeték.

Kifejtette, több felvetés is van arról, kinek kell beszednie és átutalnia a költségvetésnek, s hogy milyen területre terjedjen ki. Az biztos, hogy a pénzforgalomhoz kötődik majd, s aki kevesebb utalást hajt végre, az kevesebbet fizet – mondta.

Hozzátette, ilyen jellegű bevétele most is van a bankoknak, hiszen most is számolnak el a forgalom után bizonyos összeget, amit az ügyfelek láthatnak is bankszámlájukon.

Varga Mihály biztos volt abban, hogy a magánszemélyek nem fizetnek közvetlenül ilyen adót, ezt technikailag sem lehet megoldani. A bankoknak kell majd összesíteni és átutalni a tranzakciós adót a költségvetésbe.

Az adó mértékéről elmondta, a tranzakciós összeg 1 ezreléke lenne, de ezt még szintén vizsgálja a minisztérium. A befolyó összegről szólva kijelentette, bár pontos adatai még nincsenek a kormánynak, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete információi alapján 150 milliárd forint feletti összeggel számolnak.

A nyugdíj- és fizetéscsökkentés nem járható út

Értesítették a távközlési szolgáltatókat a legújabb telefonadó-elképzelésekről: az adó mindenképpen percalapú lesz, és augusztus végétől akarják bevezetni.

Az államtitkár a telefonadóról azt mondta: van olyan elképzelés, miszerint legyen egy összeghatár, ami fölött nem kell fizetni, és legyen elkülönítve, hogy magánszemély vagy vállalkozás fizeti-e. Vannak ugyanis olyan ügyfelek, akik vállalaton belüli forgalmazásért nem fizetnek, s így a nulla forintos forgalom után beszedni ezt az adót indokolatlanul nagy teher lenne a szolgáltatóknak. Hozzátette, az adó várható összege nem áll távol a sajtóban megjelentektől, azaz a magánszemélyek estében 700 forint, a vállalatok esetében pedig 2500 forint körüli lenne.

Arra a kérdésre, hogy 2012-ben a telefonadóból 30 milliárd forint, jövőre pedig 52 milliárd forint bevételt várnak, elmondta: az összegek akkor lesznek reálisak, ha a növekedési prognózisok megvalósulnak. Most az lehet mondani, hogy jövőre a mostanihoz nagyjából hasonló helyzetben leszünk – tette hozzá.

Az adóra azért van szükség az államtitkár szerint, mert Magyarország nem járhatja azt az utat, hogy nyugdíjat és fizetést csökkent. Ezért kitaláltak egy olyan megoldást, ami az adóbevételeket a fogyasztáshoz köti, s így aki többet telefonál, vagy több pénzt utal át, az nagyobb mértékben veszi ki a részét az adófizetésből is.

Rogán Antal a Hír TV Rájátszás című műsorában szerdán arról beszélt, a kormányzat úgy alakítja adópolitikáját, hogy az kevésbé terhelje a kisebb keresetűeket. Rogán elmondta: lehetett volna olyan alternatívát választani, amit az IMF Romániában is javasolt, hogy csökkenjenek a nyugdíjak, vagy a közszolgák bére. „Ha ezt az utat követné a kormány, az gyakorlatilag azt jelentené, hogy ha a Széll Kálmán-terv 340 milliárdját be akarnánk szedni, körülbelül 18 százalékkal kellene csökkenteni a közszolgák bérét, 16 százalékkal pedig a nyugdíjakat” – tette hozzá a politikus.


A változásokról elmondta, az idén 100-120 milliárdot, jövőre pedig mintegy 400 milliárdot kell megspórolni ahhoz, hogy a lehetőségek szerint az uniós támogatásokat ne veszítsük el.

Tartósabb az európai recesszió

Kifejtette, Európa tartósabb recesszióba csúszik bele, mint ahogyan egy évvel ezelőtt bárki megjósolta. Ez hat a magyar gazdaságra is, hiszen 2011 szeptemberében még az IMF is 1,8 százalékos növekedést jósolt Magyarországnak 2012-re. Ehhez képest jóval szerényebb lesz a növekedés, kevesebb adó folyik be, miközben a kiadási szerkezet merevebb, mivel a pénzt az oktatásra, az egészségügyre és a közbiztonságra ki kell fizetni – mondta. Ebből következően Magyarország is keresi azokat lehetőségeket, amelyekkel a költségvetést egyensúlyban lehet tartani – jegyezte meg Varga Mihály.

Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter pozíciójának átvételéről azt mondta, egyelőre ez csak sajtótalálgatás.