A KSH csütörtöki közlése szerint a beruházások csökkenő tendenciája ellenére hét nemzetgazdasági ágban növekedést regisztráltak. Számottevően, 27,6 százalékkal emelkedett a beruházási volumen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban, egyedi szállodafelújítási nagyprojekt eredményeképpen. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban a beruházási teljesítmény jelentős, 21,9 százalékos bővüléséhez továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek járultak hozzá.

Az NGM közleménye szerint a javulás legnagyobb részben a gazdaság teljesítményét mérő indikátoroknak köszönhető, de a kormányzati és a vállalati hatékonyság szempontjából is javult Magyarország versenyképessége.

A svájci székhelyű IMD csütörtökön közzétett 2012. évi Versenyképességi évkönyve szerint Magyarország versenyképessége javult: a 2011. évi rangsorhoz képest két helyezéssel, a 45. helyre lépett előre Magyarország az 59, többségében fejlett gazdaság versenyképességét vizsgáló felmérésben.

A 2012. évi rangsorban Magyarországnak Kolumbiát és Brazíliát sikerült megelőznie, de a visegrádi országcsoporton belül is javult Magyarország relatív pozíciója: a rangsorban az ország előtt álló Csehország és Lengyelország teljesítménye romlott, illetve stagnált, míg a Magyarországtól kissé elmaradó Szlovákia helyezése javult ugyan, de csak egy hellyel.

A 44.-ről a 35. helyre

Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint miközben a gazdaságot sikerült stabilizálni, végbementek azok a reformok is, amelyek szükségesek a versenyképesség erősítéséhez. A politikus csütörtökön Brüsszelben az Európai Bizottság kohéziós pénzekkel kapcsolatos döntését úgy értékelte, hogy ez azt jelzi, hazánk jó pályán van. Az EB Magyarországra vonatkozó országjelentése szerint egyébként rövid és középtávon továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe hazánk, de a gazdasági növekedés 2013-ban „némileg lendületbe jön”.

Az IMD felmérése négy fő pillér mentén értékeli a vizsgált országok versenyképességét (gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság, vállalati hatékonyság, infrastruktúra), és ezek közül három területen javult Magyarország teljesítménye – írta az NGM.

A legnagyobb mértékű javulás a főleg a makrogazdasági indikátorok 2011. évi alakulását mérő gazdasági teljesítmény alindexben következett be, ahol Magyarország a tavalyi 44. helyezéshez képest a 35. helyre lépett előre. A javulás az alindexen belül részben a külgazdasági teljesítmény javulásának – a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg javulásának, a növekvő működőtőke-beáramlásnak és -exportnak –, részben pedig az infláció tavalyi jelentős csökkenésének köszönhető.

A közlemény szerint kisebb mértékben, de a kormányzati hatékonyság alindex szerint is javult Magyarország teljesítménye: rangsorbeli helyezése a tavalyi 52. helyről az 51.-re változott. A javulás főleg az államháztartás helyzetének javulásával – a költségvetés tavalyi többletével – függ össze, de sokat javult például a munkaerő-piaci szabályozás versenyképessége is.

Javulás a vállalati hatékonyságban

Hozzáteszik: szintén kismértékben javult Magyarország versenyképessége a vállalati hatékonyság szempontjából: a vállalati hatékonyság pillér rangsorában Magyarország helyezése a tavalyi 50. helyről a 49.-re változott. A pilléren belül leginkább a vállalatvezetési gyakorlatok versenyképessége és kisebb mértékben a társadalmi értékek, attitűdök versenyképességének megítélése javult.

Az infrastruktúra pillér szempontjából Magyarország rangsorbeli helyezése nem változott: a tavalyi és az idei rangsorban is a 35. helyen állt Magyarország. A pilléren belül ugyanakkor jelentős javulás következett be a technológiai infrastruktúra területén: számottevő előrelépés történt például a köz- és magánszféra technológiai célú együttműködése, a mérnökök elérhetősége és a technológiai szabályozási környezet tekintetében.

Csath Magdolna közgazdász a Magyar Nemzetnek adott interjújában a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását szorgalmazta, mivel szerinte ebben a szektorban tényleges bővülés érhető el. Czomba Sándor államtitkár a múlt héten jelentette be, hogy lezárult a mikro-, kis- és közepes vállalkozások munkahelyteremtő beruházásait támogató pályázat, amelynek 10 milliárd forintos keretére 10,4 milliárd forint támogatási igény érkezett. A támogatásból 5500 új állás jöhet létre.

Idén február–áprilisban egyébként 52 ezer fővel többen dolgoztak Magyarországon, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH szerdai közleményében. A munkanélküliségi ráta lényegében nem változott, a nyilvántartott álláskeresők száma a tavalyi évhez képest közel tíz százalékot csökkent. Az MNO elemzését itt olvashatja.


Az NGM szerint az IMD-felmérés keretében a vállalatvezetők minden évben nyilatkoznak az egyes országokat versenyképesség szempontjából leginkább vonzóvá tevő tényezőkről is. Magyarország esetében a megkérdezett vállalatvezetők leginkább a képzett munkaerőt, a megbízható infrastruktúrát, a magas általános képzettségi szintet és a munkaügyi kapcsolatok hatékonyságát emelték ki pozitív tényezőként.