A tejágazat helyzete egyébként 2011-ben kedvezőbben alakult, mint a korábbi években, a kereslet nőtt, a tej felvásárlási ára pedig a 2009-es mélypont után – ami 55-60 forint volt literenként – 2011 januárjában már 82 forintra emelkedett, októberre pedig elérte a 89 forintot literenként

Az ágazatban az utóbbi hónapokban 5-6 ezerrel emelkedett a tehénlétszám, ami most 220 ezer körül mozog. A kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt azonban megállhat a tehénlétszám emelkedése és a tejtermelés növekedése, sőt csökkenhet is a tejtermelés és az állomány. Ezt támasztja alá az MTI által az ország három megyéjében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Hajdú-Bihar) megkérdezett gazdálkodók véleménye.

Dankó Bertalan, aki Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tevékenykedik, arról beszélt, hogy a szélsőséges időjárás miatt megdrágult a takarmány, például kevesebb van réti szénából és lucernából, a repcét pedig már „aranyárban mérik”. De várhatóan kevesebb lesz a szalma is, mivel a kalászos gabonák sem fejlődtek megfelelően. Így még alomproblémák is jelentkezhetnek sok gazdálkodónál, ahol úgynevezett mély almos technológiát alkalmaznak.

Mindehhez Krajcsovicz András, aki Békés megyében gazdálkodik, hozzátette: a tej alapára jelenleg 80 forint körül mozog, ami egyes gazdálkodóknál 8-10 százalékos, másoknál 5-6 százalékos visszaesést jelent. Példaként említette, hogy hallott olyan új típusú szövetkezetről is, amelynek a tejért májusban 54,35 forintot kínált egy felvásárló literenként. Hozzáfűzte: ez az üzlet tudomása szerint nem jött létre.

Probléma az uniós többlettermelés

A tej árának csökkenését a gazdálkodó – kollégáihoz hasonlóan – az uniós többlettermeléssel magyarázta, ami a kivitel csökkenését vonta maga után, sőt emiatt a behozatal is emelkedett némiképp. Ez pedig kínálati piacot teremtett belföldön, ami az átvételi árakat literenként mintegy 10 forint körüli összeggel mérsékelte.

Békési Imre, aki Hajdú-Bihar megyében tart tejelő teheneket, elmondta: a kedvezőtlen körülmények a fejlesztésekre és így a tehénállomány hozamaira is jelentős mértékben hatnak. Elmondta: ott, ahol például az istállóban nem tudnak megfelelő hőmérsékleti körülményeket teremteni az állatoknak, a hőingadozás annyira megviseli a teheneket, hogy az már a hozamokon is meglátszik. Így szerinte, hasonlóan a másik két megkérdezett gazdálkodóhoz, szükség volna a tehéntartó telepek fejlesztésére, mert a magyar gazdálkodók csak így maradhatnak versenyképesek.

Kiszámítható árak kellenek

A tejpiaci ágazat szereplőinek jelentős értékesítési nehézségei miatt a Vidékfejlesztési Minisztérium április végén a legnagyobb hazai tejtermelőkkel és feldolgozókkal egyeztetett, hogy olyan stratégiát dolgozzanak ki, amely a piaci zavarokat enyhíti – mondta május 8-án Budai Gyula államtitkár.

Ennek megtartásához a gazdálkodók szerint elsősorban szabályozott és kiszámítható árakat garantáló piacra volna szükség. Emellett kormányzati segítséget is várnának a többi között a fejlesztésekhez és a napi működés biztosításához. Azaz forgóeszközhitelre és az ágazati támogatások – például a tejprémium – határidő előtti kifizetésére volna szükség – fogalmazták meg. Úgy vélték: mindezek elmaradása az ágazat teljesítményének visszaeséséhez vezethet. Megkezdődhetnek például a vemhesüsző-eladások a kedvezőtlen körülmények miatt.

A magyar tejágazat uniós kvótája 2 milliárd liter, amit jelenleg az ágazat csak mintegy 70 százalékban használ ki. Ennek növelését tűzte ki célul mind az agrárkormányzat, mind pedig az ágazati szakmaközi szervezet. Magyarországon egy ember most évente mintegy 170 liter tejet fogyaszt. A magyarországi tejfogyasztás azonban három évtizeddel ezelőtt még meghaladta az évi 200 litert fejenként.