Versenyelőny

Veszélyben az uniós pénzek?

Könnyen külföldi cégeknél landolhatnak a magyar fejlesztési források

Gyöngyösi Balázs, 2016. március 12., szombat 06:30, frissítve: szombat 09:18
Jogilag egyenlő feltételekkel indul minden magyar és külföldi vállalat az európai uniós támogatásból megvalósuló hazai tendereken, mégis sok esetben más EU-tagállamot gyarapít a brüsszeli forrás a fejlettebb technológia jelentette versenyelőny miatt.

A legutóbbi kormányinfón is azt az álláspontot képviselte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a legjobb védekezés a támadás, s az európai uniós közbeszerzéseket érintő kérdésre felelve maga hozakodott elő Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Simicska Lajos cégeivel. A miniszter szerint a négy említett vállalkozó a 2007–2013-as ciklusban együttvéve sem nyert el összegszerűen három-négy százaléknál többet a brüsszeli forrásból megvalósuló tenderekből, más becslések szerint ez az arány még kevesebb, mindössze 1-1,7 százalék. A tárcavezető szerint a nagybefektető Soros György vagyonából fenntartott civil szervezetek számára az a transzparencia, ha nem a magyar cégek nyerik meg a pályázatokat. Lázár továbbment: az új közbeszerzési törvény is annak ágyaz meg, hogy a magyarországi fejlesztési források külföldi vállalatok bankszámláját gyarapítsák.

„Ha a külföldi technológia a legjobb, akkor azt kell megvenni”

A lapunk által megkérdezett közbeszerzési szakjogászok szerint ez azonban egy politikai nyilatkozat volt, amelynek nincs szakmai alapja. A Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta, hogy a közbeszerzési eljárásokban maradéktalanul érvényesül a nemzeti elbánás elve, vagyis az ajánlatkérőnek ugyanazon versenyfeltételeket kell biztosítania az uniós tagállamokból érkező ajánlattevőknek, mint a hazaiaknak. Wellmann György szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar és külföldi vállalkozások egyenlő esélyekkel indulnak a hazai közbeszerzéseken. De mint mondta, a gyakorlatban az ajánlatkérők kizárólag a magyar nyelvet fogadják el az eljárás során, ami jelentős hátrány a külföldi vállalkozásoknak. Ebből kifolyólag a hazai közbeszerzések csupán néhány százalékában indul külföldi ajánlattévő. Rámutatott, hogy ezek viszont praktikusan gigaberuházások, ahol a nyelvi költségek megtérülésének van esélye.

Essősy Zsombor szerint viszont igenis valós veszély, hogy az Európai Bizottság által Magyarország rendelkezésére bocsátott pályázati pénzek egy része külföldre kerül. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy ha a külföldi technológia a legjobb, akkor azt kell megvenni. Példaként felhozta, hogy a nyomdaipari berendezések rendszerint Németországból, a röntgengépek pedig Franciaországból vagy az Egyesült Államokból érkeznek. Előremutatónak tartaná azt, ha például innovációs támogatásból egy hazai cég fejlesztene egy nemzetközi szinten is versenyképes CNC esztergagépet, azt pedig ugyancsak uniós forrásból megvásárolná 15-20 magyar vállalkozás, ezáltal máris meg lehetne teremteni a kifejlesztett termék piacát. A MAPI vezérigazgatója szerint Lázár János arra vonatkozó kijelentése mindenképp örömteli, hogy a kormány mégis számít a pályázati projektmenedzserek tudására, tapasztalatára. Korábban ugyanis úgy tűnt, hogy az állam a Széchenyi Programirodán (SZPI) keresztül, a piaci szereplők kizárásával fogja össze a feladatokat. Ez a törekvés azonban kudarcba fulladt, mert nem tudták elegendő szakemberrel feltölteni az SZPI hálózatát.

Új szempontok érvényesülnek

Az új közbeszerzési törvény november 1-jén lépett hatályba, és a korábbinál rövidebb eljárási határidőket és új értékelési szempontokat fogalmaz meg. Már nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe kell helyezni a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását és a gazdaságfejlesztés szempontjait. Sok kisvállalkozásnak megnehezítette az életét az a változás, miszerint minden olyan esetben közbeszerzési eljárás lebonyolítására van szükség, ahol az uniós forrás meghaladja a 25 millió forintot. Az eddigi tapasztalatok szerint az új törvény nagyobb versenyt, átláthatóságot teremt, de ennek ára van. Több szakértői munkára van szükség, alaposan körbe kell járni minden beszerzést az összeszámítás és egyéb feltételek miatt. Kiemelkedő szakmai felkészültséget és tudást igényel, ha egy vállalkozás nem szeretné a jövőben visszafizetni a megnyert támogatását azért, mert nem felelt meg.

Az viszont egyértelműen pozitív fejlemény, hogy az új jogszabály az eddiginél részletesebben és egyértelműbben szabályozza azoknak az adatoknak a körét, amelyeket nem nyilváníthatnak üzleti titoknak az ajánlattevők, másrészről előírja részükre az indoklási kötelezettséget. Ez lényeges változás, mert eddig gyakorlatilag a tartalomjegyzék kivételével akár az ajánlatuk egészét üzleti titoknak minősíthették a pályázó cégek.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 12.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása