Gazdaság

Rio+20

Ezek szerepelnek majd a magyar prioritások között

NT
Forrás: MTI
2012. május 24., csütörtök 13:50
A víz, a fenntartható mezőgazdaság és az élelmiszer-biztonság kérdése is a magyar prioritások között lesz az ENSZ fenntartható fejlődési konferenciáján, amelyet június 20. és 22. között rendeznek Rio de Janeiróban.

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) csütörtöki ülésén Teplán István, a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) megbízott főigazgatója tartott tájékoztatót a közelgő ENSZ konferenciáról, amelynek mottója "A jövő, amit akarunk".

A Rio+20 konferenciát hosszú előkészítés előzte meg – mondta a főigazgató, s egyben emlékeztetett arra, hogy 20 évvel ezelőtt ugyancsak Rio de Janeiróban rendeztek klímakonferenciát.

Kifejtette, hogy a magyar prioritások illeszkednek a konferencia két fő témájához, a gazdaság zöldítéséhez, valamint ahhoz a célhoz, hogy intézményi szintre emeljék az ENSZ Környezetvédelmi Programját, az UNEP-et (United Nations Environment Programme).

Elmondta, hogy a kormány várhatóan május 30-án tárgyal a magyar prioritásokat rögzítő határozatról, amely szerint a víz, a fenntartható mezőgazdaság, és az élelmiszerbiztonság kérdései mellett Magyarország az innovációt, a kis- és közepes vállalkozásokat, a megújuló energiát, a városfejlesztést, a közlekedést, a katasztrófák megelőzését és kezelését, illetve a nemzeti örökség védelmét is fókuszba helyezné.

Teplán István ismertette, hogy az ENSZ már elkészítette a záró dokumentum 300 oldalas tervezetét (zero draft), amelyhez kapcsolódóan az Európai Unió is megfogalmazta javaslatait. Megjegyezte: a gazdaság zöldítését illetően törésvonal látszik a fejlett és a fejlődő államok között, mivel utóbbiak többsége ellenzi ezt a célkitűzést.

A UNEP intézményesítését az Európai Unió és így Magyarország is támogatja, ám az Egyesült Államok – lévén választási év – várhatóan semmilyen, ezzel kapcsolatos kötelezettséget nem vállal – mondta a szakértő.

Szólt arról is, hogy egyelőre kérdéses a civil szféra bevonása az új szervezetbe. Elmondta: körvonalazódik egy olyan főbiztosi intézmény létrehozása - a magyar jövő nemzedékek országgyűlési biztosa poszt mintájára amelyhez közvetlenül fordulhatnak a civilek, és amely majd ajánlásokat fogalmaz meg.

Martényi Árpád, a civil oldal képviseletében kifogásolta, hogy az NGTT-nek nagy késéssel megküldött anyagokból nem rajzolódik ki teljesen egyértelműen a magyar álláspont, de jónak tartják, hogy felvetik a víz és a termőföld kérdését, mivel ezek stratégiai fontosságúak. Elmondta: úgy vélik, felül kell vizsgálni, hogy a világban állandó gazdasági növekedésre van-e szükség, mert ez a föld kirablásához vezet, és ezért a fenntartható fejlődés helyébe a fenntartható élet fogalmát kellene tenni.

A civilek egyben javasolták azt is, hogy már a legkisebb kortól fektessenek nagyobb hangsúlyt a környezettudatos nevelésre.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, a munkavállalói oldal elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a magyar álláspont kialakításánál nem vette figyelembe a nagyobb érdekcsoportok véleményét. Kiemelte: a közös célok elérése mindaddig kudarcra van ítélve, míg a fejlett és fejlődő országok között ekkora törésvonal húzódik. Szerinte a világot mozgató tőke nem teszi lehetővé a fenntarthatatlan termelés megszüntetését, amíg az profitot termel.

Török Ádám közgazdász, az MTA tagja a tudományos oldal képviseletében azt hangsúlyozta, hogy amíg nincs igazi globális kormányzás, addig ez az ügy sem fog előrehaladni. Hozzátette, hogy a magyar álláspont fontos, ugyanakkor általában csak a 200 állam egyharmada veszi komolyan ha valamit tenni kell. Hangsúlyozta azt is, hogy a hosszabb távú célokat össze kell hangolni a rövid távú foglalkoztatási célokkal.

Vadász György, Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke a munkaadói oldal elnöke elmondta: érdekeltek abban, hogy a gazdasági fejlődés fenntartható legyen. Kiemelte, hogy a zöld gazdaság, a foglalkoztatás, és gazdasági növekedés között kell összhangot találni, bár az elmúlt 20 évben nem tekintették ezt fontosnak.

Ennek ellenére támogatni kell a fenntartható és versenyképes, ipar, kereskedelem, és szolgáltatói szektor kiépítését.

Az egyházi oldal elnöke, Beran Ferenc pápai káplán elmondta: az egyházak fontosnak tartják a fenntartható fejlődést, de különbséget kell tenni az anyagi fejlődés, és a lelki fejlődés között. Hozzáfűzte: az ajándékba kapott természeti kincseket nem szabad elpazarolni, de sajnos a profitmaximalizálás ebbe az irányba hat.

Az NGTT ülésén második napirendi pontként Kis Norbert, az Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) helyettes államtitkára a felsőoktatás stratégiai kérdéseiről tartott tájékoztatót. Elmondta: jelenleg egyeztetik azt az ágazati dokumentumot, amely a magyar felsőoktatás fejlesztési irányairól szól, ezzel párhuzamosan pedig zajlik a négyéves fejlesztési tervek elkészítése a felsőoktatási intézményekben.

Ezek szintéziséből alkotják meg a felsőoktatási intézmények középtávú stratégiáját, amely szeptemberben kerülhet a kormány elé, és amely megjelöli, hogy hol szükséges átalakítani a felsőoktatást.

Kis Norbert kifejtette, hogy a felsőoktatás átalakítását fiskális, társadalmi és versenyképességi kényszerek indokolják. Ezért többek között meg kell újítani a stratégiai tervezési rendszert, emellett gazdaság-centrikus tervezésre, minőségvédelemre és minőségfejlesztésre, valamint nemzetköziesítésre van szükség.

Hirdetés

Hozzászólások

Új hozzászólás írása

Hozzászólás elküldéséhez előbb be kell jelentkeznie!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Időpont
2013
05
18
Megye
Város
Mozi
KERESÉS