Az európai uniós integrációs folyamatok elemzésével foglalkozó szakember azzal kapcsolatban fejtette ki a véleményét az MTI-nek, hogy a két vezető uniós ország várhatóan közös javaslatokat fog előterjeszteni az adósságválság miatt politikai krízisbe került eurózóna kormányzásának megerősítésére. Egy olyan új paktumon dolgoznak, amely nagyobb költségvetési szigorúságot követelne meg az eurózónában.

A kiinduló probléma

A kiinduló probléma az, hogy az adósságfinanszírozás elképzelt módja, az európai pénzügyi stabilitási eszköz, az EFSF feltőkésítése „nem megy”, mert senki nem fektet be, a felárak emelkednek, és egyre reménytelenebb helyzetek alakulnak ki. Emellett folyik a „huzavona” az eurókötvény körül, és arról is, hogy váljon vagy ne váljon az Európai Központi Bank végső finanszírozóvá – mondta Rácz Margit.

Egyenlőbbek az egyenlők között

Véleménye szerint az egyik legvalószínűbb megoldás az lehet, hogy azok az országok, amelyek hasonlóan fejlettek, és hasonlóan szigorú és transzparens közpénzügyi szabályozásuk van, kialakítanak egy szűkebb kört az eurózónán belül, és ők kezelik majd együtt államadósságukat, létrehozzák majd ennek finanszírozására az eurókötvényt. Hozzátette, hogy egy ilyen kötvénynek valószínűleg magas piaci értéke lesz, mert egy fejlett és stabil makropénzügyi helyzetben lévő csoport áll mögötte. A kutató szerint az elit körbe Németország, Franciaország, a Benelux államok, Ausztria, Finnország, és esetleg még Írország kerülne be.

Erősödő IMF

Ezek után marad viszont a kérdés, hogy a többi ország – a mediterrán államok Portugáliától Görögországig – adósságával mit lehet kezdeni. Erre adott válaszként valószínűnek tartja, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepe meg fog nőni az adósság finanszírozásban. A nemzetközi intézmény ugyanis azért jött létre 1944-ben, hogy ilyen helyzeteket kezeljen. Az IMF-nek sincs azonban elég pénze, tehát fel kell tőkésíteni, de kérdés, hogy egy ilyen elhúzódó pangásos világgazdasági helyzetben ki fogja ezt megtenni.

Ha kialakul egy elit belső klub, és például létrehozza az eurókötvényt, az megmenti az eurót, de nem oldja meg az adósságválságot – hívta fel a figyelmet a kutató. Ha azonban az IMF-et feltőkésítik (mert az EFSF-et nem sikerül), akkor emellé lehet esetleg olyan forrásokat találni, amelyek révén, ha nehezen is, de az adósságok kifizethetővé válnak.

A szakember szerint ettől a pillanattól kezdve többsebességes lesz az integráció. Ő személy szerint azonban úgy véli, hogy ez nem olyan nagy tragédia, hiszen feltehetően csak így lehet a jelen helyzetben a tartósság reményében megmenteni az eurót. Ha ugyanis az euró áldozatul esik, akkor sokkal nagyobb lesz a veszteség: kiürülő jogszabályok és kiürülő európai uniós intézmények lesznek, és elindul a rendszer lassú visszafejlődése.

Adósságválság

Most ott tart az unió, hogy egyidejűleg kezelni kell az adósságválságot, és meg kell erősíteni az euróba mint pénzbe vetett bizalmat. Hiszen már volt tíz „szép éve”, kialakult a nemzetközi szerepe, és az egész európai integráció jelképévé vált – fejtette ki a kutató, aki úgy gondolja, hogy ketté kell választani az euró jövőjét és az adósságfinanszírozást. Ahhoz, hogy az eurózóna egy mélyülő fiskális és politikai unió reményét felmutató fejlődés irányába elmozduljon, ahhoz ezt egy kisebb, fejlett országcsoportnak kell elkezdenie.

Az euró áldozatul eséséhez képest kevésbé baj az, ha többsebességes lesz az integráció, és „több hagymahéjon fognak mozogni az országok” azzal az integrációs üzenettel, amely már kezdettől fogva benne volt a rendszerben, hogy nyitva van az ajtó, és ha teljesíted a feltételeket, akkor beljebb kerülhetsz egy körrel – mondta Rácz Margit.