A Civil Összefogás Fórum (CÖF) kedden nyílt levélben fordult Irina Ivascsenkóhoz, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselet-vezetőjéhez. Bővebben>>>

Az Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport szakértői befektetők számára kedden összeállított áttekintésükben úgy vélekedtek, hogy bár a kormány reményei szerint a javasolt engedmények lehetővé teszik az IMF/EU-programról szóló hivatalos tárgyalások rövid időn belüli megkezdését, ez azonban „valószínűtlen”. Az Eurasia szakértői ugyanis úgy ítélték meg keddi elemzésükben, hogy még mindig nem teljesültek maradéktalanul az Európai Bizottság által támasztott feltételek, és ezért a ház valószínűnek tartja, hogy a brüsszeli testület még további engedményeket fog kérni a magyar kormánytól.

A cég elemzői közölték: változatlanul 65 százalékos esélyt adnak arra, hogy végül létrejön a megállapodás egy elővigyázatossági jellegű készenléti hitelprogramról, bár a ház szakértői szerint az odáig vezető folyamat továbbra is nehéz lesz, tekintettel Orbán Viktor miniszterelnök „kemény tárgyalási alapállására”. Az Eurasia Group elemzői szerint „több mint elméleti” annak az esélye is, hogy végül nem jön létre megállapodás az IMF/EU-programról; a ház ennek valószínűségét 35 százalékosra taksálja.

Hasonló valószínűségi forgatókönyveket dolgozott ki a minap egy másik nagy londoni cég is. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzőstábja befektetők részére összeállított legutóbbi helyzetértékelésében három forgatókönyv szerepel.

Bírálják a devizaadósok megmentését

Az IMF a kedden nyilvánosságra hozott Világgazdasági Kilátások (World Economic Outlook) című elemzésének egyik fejezetében bírálatokat fogalmazott meg az eladósodott ingatlantulajdonosok megsegítését célzó magyar programmal kapcsolatban. Az ingatlanpiaci válság és a gazdasági recesszió súlyosabb és hosszabb ideig tart, ha azt a háztartások eladósodása előzi meg, állapította meg IMF jelentése a fejlett gazdaságok elmúlt három évtizedének tapasztalataira hivatkozva. A valutaalap szerint a kormányzati politika elejét tudja venni a gazdaság tartós visszaesésének, ha fellép a háztartások túlzott eladósodása ellen. A jelentés pozitív példaként hozta fel az Egyesült Államoknak az 1930-as években és Izlandnak a ma alkalmazott adósságszerkezet-átalakítási programjait, amelyek jelentősen csökkentették a törlesztés terhét, valamint a háztartási csődök és a jelzálog-érvényesítések számát. Az ilyen kormányzati intézkedések – az IMF szerint – segíthetnek a háztartási csődök, az ingatlanár-csökkenés és a további gazdasági visszaesés egymást erősítő ciklusának elhárításában.

A magyar példa azt mutatja be, hogy egy kötelező program, ha rosszul célzott és az adósságátütemezés terhét a törékeny bankszektorra helyezi, „veszélybe tudja sodorni a pénzügyi rendszert anélkül, hogy elérné a kívánt gazdasági célkitűzéseket” – fogalmaz az IMF jelentése. A valutaalap szakérői megállapították, hogy a magyar háztartások devizaeladósodottsága a legmagasabb Európa keleti részén, noha a háztartások összes adóssága viszonylag szerény szintet, a GDP 40 százalékát érte el és mintegy 800 ezer háztartásban (vagyis az összes 20 százalékában) koncentrálódott. Mire 2008-ban megérkezett a válság, a háztartások jelzáloghitel-állományának 50 százaléka svájci frankban volt.

A magyar forintnak a globális pénzügyi válság kitörése után bekövetkezett meredek leértékelődése, valamint azok az aggodalmak, hogy a növekvő adósságszolgálat aláássa a magánfogyasztást, arra kényszerítette a kormányt, hogy megsegítse a devizában eladósodott háztartásokat. Az IMF 2011-es adatai szerint a devizában denominált hitelek tulajdonosainak adósságszolgálati kötelezettsége több mint 50 százalékkal megnövekedett.

Az IMF elemzői szerint a kormány 2011 szeptemberében egy kötelező adósságátstrukturálási programba kezdett anélkül, hogy az érintettekkel előzetesen konzultált volna. „Egy meghatározott (mintegy 5 hónapos) időszak alatt a bankokat arra kényszerítették, hogy megengedjék az ügyfeleknek, hogy kedvezményes árfolyamon, a piaci ár alatt mintegy 30 százalékkal fizessék vissza a jelzáloghiteleket.” Magyarországon az alultőkésített bankrendszer nem tudta felszívni  a (kötelező) háztartási adósságátstrukturáláshoz kapcsolódó veszteségeket, aminek következtében zavar keletkezett a hitelkínálatban – írták elemzésükben az IMF szakértői.

Ismert, Fellegi Tamás a múlt héten Washingtonban az IMF Magyarországgal foglalkozó stábjával folytatott eszmecserét, mely után azt mondta, ideális esetben már április 21-én megkezdődhetnek a tárgyalások. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testületének szóvivője pedig kedden arról beszélt, hogy elemzi az Európai Bizottság azokat a válaszokat, amelyeket a magyar hatóságoktól kapott a kötelezettségszegési eljárások keretében küldött levelekre. Ezzel kapcsolatban Pleschinger Gyula úgy nyilatkozott: reméli, az Európai Bizottság csak a jegybank ügyéhez kapcsolja a tárgyalások megkezdését, és a másik két ügyet – az adatvédelmi ombudsmanét és bírák nyugdíjazásáét – hagyja menni a maga útján, mert azok sem a makrogazdasághoz, sem a finanszírozhatósághoz nemigen kapcsolhatók.