A nemzetközi hitelminősítő szerda este Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal, az eddigi „BBB mínusz/A-3”-ról egy fokozattal „BB plusz/B”-re módosította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság besorolását, amelyre további leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátást adott.

Az S&P ugyanakkor levette az összes magyar adósosztályzatot a negatív előjelű felülvizsgálati listáról. A cég november 11-én jelentette be, hogy negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarország szuverén besorolásait; ennek helyébe lép a Standard & Poor’s szerda esti bejelentése alapján a negatív kilátás.

A cég által szerda este Londonban bejelentett lépés nyomán a magyar szuverén adósbesorolást immár két nemzetközi hitelminősítő tartja nyilván befektetésre nem ajánlott kategóriában: a múlt hónapban a Moody’s Investors Service is ebbe az osztályzati sávba sorolta át Magyarországot.

Az S&P a szerdai leminősítést egyebek mellett azzal indokolta, hogy megítélése szerint továbbra is gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, részben olyan hivatalos intézkedések miatt, amelyekről a hitelminősítő úgy gondolja, hogy kérdéseket vetnek fel a felügyeleti szervek függetlenségével kapcsolatban, és bonyolultabbá teszik a működési környezetet a befektetők számára.

Aggódnak a jegybank miatt

A Standard & Poor’s a szerda este Londonban bejelentett magyar leminősítés indokai között említette azt a véleményét is, hogy az alkotmányban és egyes független intézmények – köztük a jegybank és az Alkotmánybíróság – működésében végrehajtott változtatások gyengítették Magyarország intézményrendszerének hatékonyságát.

A hitelminősítő felidézi, hogy miután tavaly módosult az MNB monetáris tanácsi tagjainak kinevezési eljárása, a hatóságok legutóbb olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely a Standard & Poor’s megítélése szerint „még inkább kikezdheti” a jegybank függetlenségét. A tervezet – ha törvénybe iktatják – az alelnökök kinevezési jogát, amely jelenleg az MNB elnökét illeti, a kormányra ruházná át – áll a leminősítéshez fűzött elemzésben.

Ismert, a jegybanki kritikákkal kapcsolatban Rogán Antal több módosító indítványt is benyújtott, valamint a felmerült problémák közül többet is megválaszolt.

A hitelminősítő indoklása szerint a tervezet azt is előírná, hogy az MNB vezetése előzetesen értesítse a kormányt értekezletei napirendjéről, amellett, hogy hétről kilencre emelné a monetáris tanács tagjainak számát.

A Standard & Poor’s közölte: véleménye szerint az elmúlt egy évben hozott intézkedések – amelyek több szolgáltatási szektort érintenek – hátráltathatják a gazdasági növekedést azáltal, hogy csökkentik a bankok hitelezési, illetve a vállalatok beruházási készségét. Az S&P szerint különösen a távközlési, energiaipari, pénzügyi és kiskereskedelmi szektorokra kirótt átmeneti adók gyakorolhatnak nyomást rövid távon a beruházásokra és a munkahelyteremtésre.

Kezdődik az adósságtörlesztés

A Standard & Poor's annak a véleményének is hangot adott, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozatalt és a hitelképességet egyaránt erősíthetné „a részvétel egy többoldalú programban”. A hitelminősítő ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Magyarország novemberben hivatalosan megkereste a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és az EU-t egy új finanszírozási megállapodás ügyében, miután az előző IMF/EU-program 2010 októberében új megállapodás nélkül lejárt.

A Standard & Poor's megjegyzi, hogy Magyarország folyómérleg-egyenlege többletbe fordult, de „mi azt is látjuk, hogy a likvid eszközök kiszűrésével számolt küladósság, amely becslések szerint az idei folyó bevételek 65 százalékát teszi ki, továbbra is magas”. „Jóllehet kedvezőnek tekintjük az erőteljesebb külső teljesítményt, meglátásunk szerint azonban Magyarország változatlanul jelentős refinanszírozási szükségletekkel szembesül különösen rövid távon, tekintettel arra is, hogy a kormány hozzákezd az IMF- és EU-adósságok törlesztéséhez” – áll a hitelminősítő elemzésében. Az S&P közölte: megítélése szerint a magánnyugdíj-pénztári eszközök átirányítása a költségvetési szektorba összességében nem javította a magyar közfinanszírozás állapotát.

A devizaadósság problémája

A Standard & Poor's felidézi, hogy a piacon lévő, forintban denominált kormányadósság hozzávetőleg 40 százalékát nem rezidens befektetők tartják. Ezzel kapcsolatban a cég megjegyzi: a 2008 végén kezdődött pénzügyi válság megmutatta, hogy a nem rezidens befektetők kezén lévő, helyi valutában kibocsátott kötvényeken milyen gyorsan túl lehet adni, ha a befektetői bizalom meginog.

Az S&P szerint a devizakockázatokkal szemben fedezetlen magyar háztartások magas devizaalapú eladósodottsága korlátozza a pénzügypolitika rugalmasságát. A hitelminősítő szerint azonban ha a kormány erős parlamenti többségét befektetés-ösztönző gazdaságpolitika megteremtésére használja, és eközben végrehajtja a Széll Kálmán-tervet, akkor a magyar besorolásokra nehezedő nyomás megszűnhet.

A bejelentés után a forint pillanatokra jelentősebben gyengült, majd fokozatosan elkezdte ledolgozni veszteségét. A leminősítés előtt az euró 303,91 forinton, a frank 249,13 forinton állt, majd az euró 306,22 forintig, a frank 250,98 forintig erősödött. Nem sokkal később, 20.50-kor ez eurót 305,15 forinton, a frankot 250,14 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon.