Engedély

Rogánék kettős mércéje kötvényügyben

Wiedemann Tamás, 2016. február 5., péntek 06:14, frissítve: péntek 07:48
Nem adott el három év alatt száz letelepedési államkötvényt az egyik közvetítéssel foglalkozó cég, mégsem vonta meg forgalmazási engedélyét az Országgyűlés gazdasági bizottsága. Ismeretes, korábban más társaságok is kerültek hasonló helyzetbe, de ők nem dolgozhattak tovább.

Csupán 22 letelepedési magyar államkötvényt adhatott el az Innozone Holdings Ltd. tavaly év végéig, az Országgyűlés gazdasági bizottsága mégsem vonta vissza az engedélyét – legalábbis ez derül ki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikáiból. Mivel nyilvános információk nem állnak rendelkezésre a zsíros hasznot hozó kötvényüzletről, lapunk részletes adatokat kért a hivataltól, és az állampolgárságuk szerinti besorolás alapján kötöttük az egyes cégekhez az államkötvények értékesítését. A cégek ugyanis a területi leosztás elvén túl, elsősorban állampolgárság alapján kapnak engedélyt a kötvények forgalmazására. A Cipruson bejegyzett Innozone Holdingsnak csak indiai állampolgárok és a szigetállamban benyújtott kérelmek esetében van jogköre eljárni, illetve a szigetállam területén regisztrált gazdasági társaságok többségi tulajdonosai által Magyarországon benyújtott kérelmek esetében intézkedhet.

Félreértések

Ez azonban nem olyan egyszerű, mivel jelentős félreértések adódtak korábban. Az Euro-Asia Investment Management Ltd. például Szingapúrra kapott engedélyt, de mintegy ötven kínai ügyfélnek is értékesített induláskor kötvényeket.

Ez nem tetszett a kínai és vietnami állampolgárokra specializált, a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fundnak, így a bizottsághoz fordult jogértelmezés céljából. A cég azt kifogásolta, hogy Szingapúrban tucatnyi kínainak adott el kötvényt a másik vállalkozás. Rogán Antal, a parlamenti testület akkori elnöke bizottsági határozatban rögzítette a félreértést: az állampolgárság számít, és ez érvényes a kérvényező többségi tulajdonában álló gazdasági társaságra is, vagyis neki is attól a közvetítőtől kell az értékpapírt megvásárolnia, amelyhez állampolgárság alapján tartozik.

Fotó: MN-grafika

Az Innozone Holdings esete azért érdekes, mert tavaly december 15-én két közvetítőcég – a Szingapúrra specializálódott Euro-Asia Investment Management Pte Ltd. és a többek között azerbajdzsáni, kazah, thaiföldi, illetve indonéz állampolgárokra koncentráló Discus Holdings Ltd. – engedélyét vonta vissza a bizottság, mert nem értékesítettek az elmúlt három évben legalább száz darab kötvényt. Az Innozone-tól, bár csak 22 papírt adott el, mégsem vonták vissza az engedélyt. Más furcsaságok is akadnak a bizottság háza táján. A testület úgy vonta vissza a fenti forgalmazási engedélyeket, hogy egyik cég esetében sem járt le a limit teljesítésére három évben megszabott határidő: a Discus Holdings 2013. április 29-én, míg a Euro-Asia Investment Management 2013. június 10-én kapott engedélyt letelepedési államkötvények forgalmazására. Ha a testület a törvény hatálybalépésétől számítja a három évet, akkor sem stimmel az időpont, hiszen 2012. december 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben az erről szóló jogszabály, miközben a testület 2015. december 15-től datálta a visszavonási határozatait.

Fotó: MN-grafika

A bevándorlási hivatal adatai alapján a Hungary State Special Debt Fund 2903, a VolDan Investments 233, az Arton Capital 176, a Discus Holdings 45, míg az Euro-Asia Investment tulajdonosi közlése szerint 50 állampapírt adott el. Az Innozone 4 indiai állampolgárnak értékesített kötvényt, és további 18 külföldit soroltunk még ide, amelyek állampolgárság alapján egyik céghez sem köthetők.

Érthetetlen, mi alapján számoltak

A gazdasági bizottságtól egyébként szinte lehetetlen információhoz jutni az ügyben, Rogán Antal  egy korábbi adatigénylésünkre azt válaszolta, hogy a cégeknek nem kell adatot, üzleti beszámolót szolgáltatniuk, és a testületnek sincs jogszabályi kötelezettsége ezek bekérésére. Emiatt is érthetetlen, mi alapján számolták ki, hogy tavaly decemberig melyik cég hozott száz ügyfelet, és melyik nem. Az is furcsa, hogy bár a bizottság szerint két Liechtensteinben bejegyzett cég tulajdonosi köre különböző, de egy napon alapították őket, és a nagyhercegség cégbíróságának nyomtatóját percre pontosan egy időben hagyta el a két alapítói okirat.

Ezen az üzleten nagyon egyszerűen lehet hatalmas pénzeket keresni. Lényege, hogy az Európai Unión kívüli, harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró névértékű, e célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, fél év után letelepedési engedélyt kapnak. A külföldi által befizetett 300 ezer euróból azonban a közvetítőcég csak mintegy 271 ezret utal az államnak, a többit megtartja. A külföldi öt év múlva 300 ezer eurót kap vissza, ebből közel 29 ezer eurót az adófizetők pénzéből pótol ki az állam a lejárat évében. A cégek 40– 60 ezer eurós díjat is kérnek az ügyintézésért. Számításaink szerint a program 2013-as indulása óta – alsó hangon – 74, míg a drágább szolgáltatási árral szorozva 95 milliárd forintot tettek zsebre a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Szingapúrban és Máltán bejegyzett közvetítőcégek csupán e program révén.

Kilencezren kerülték meg a „kerítést”
Tavaly év végéig 3429 befektető kért tartózkodási engedélyt hazánkban, miután magyar letelepedési államkötvényt vásárolt a 2013-ban indult program keretében. Emellett a családtagok részére 2015. december 31-ig további 5961 kérelem érkezett, vagyis összesen 9390-en adtak be kérvényt. Év végéig 9003 külföldi meg is kapta a tartózkodási engedélyt, amelynek birtokában hat hónap múlva jár a program alapján a véglegesnek tekinthető nemzeti letelepedési engedély. (MN)




Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 05.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 21:51
  2. 21:38
  3. 21:35
  4. 21:25
  5. 21:23
  6. 21:12
  7. 21:07
  8. 20:59
  9. 20:56
  10. 20:53
  11. 20:47
  12. 20:44
  13. 20:36
  14. 20:33
  15. 20:25
  16. 20:24
  17. 20:21
  18. 20:13
  19. 20:11
  20. 20:05
  21. 20:04
  22. 19:56
  23. 19:48
  24. 19:47
  25. 19:43
  26. 19:39
  27. 19:39
  28. 19:33
  29. 19:29
  30. 19:25
  31. 19:20
  32. 19:10
  33. 19:06
  34. 18:58
  35. 18:52
  36. 18:42
  37. 18:36
  38. 18:33
  39. 18:25
  40. 18:15
  41. 18:00
  42. 18:00
  43. 17:47
  44. 17:35
  45. 17:31
  46. 17:30
  47. 17:20
  48. 17:16
  49. 17:14
  50. 17:12

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása