Össztűz alatt

Szilágyi Bundi András

2011. november 01., kedd 16:34
Nem jött könnyen létre, ám végül végül megtörtént az első Össztűz Piknik: soha jobbkor, s annál is nagyobb sikerrel. A sorozat elkezdődött.
Hirdetés

Koleszár Ferenc keramikusművész régóta a tűz szerelmese, ami nem csoda – ha valaki keramikusnak megy, jó, ha szereti ezt az elemet, és bánni is tud vele. Korábban is készített engóbozott plasztikákat, amelyeken azzal kísérletezett, hogy milyen nyomot hagy rajtuk a korom, egy elvillanó, pillanatnyi láng. A gondolat persze nem állt meg a performansz szerű kiállítások, megnyitókon „felvillanó” képek alkotásánál, s hamar megfogalmazódott benne annak igénye, hogy mindezt nagyban kéne csinálni…

Hát hatezer tégla és három mázsa fa elég nagy. Csakhogy többnyire ha valaki elkezd gyújtogatni ennyi anyagot, hamar börtönben végezheti. Kellett tehát a hely, az ügy, az esemény, amikor egy kisebb épület felépítése és felgyújtása nem piromániának, hanem alkotásnak minősül. Amúgy ennek még hagyománya is van, igaz, nem Nyugaton, hanem a Gangesztől Keletre. Az egy nap alatt felépített és elégetett oltárok, szentélyek a buddhizmust követő országokban a népszokások részét képezik. Csak nálunk furcsa, ha valaki azért épít, hogy lerombolhassa. Ez a nyugati ember gondolkodásában barbárság. De azért van a művészet, hogy olyan dolgokon is elgondolkozzunk, amik amúgy nem jutnának eszünkbe.

Az ötlet tehát elindult a maga útján, s elébb jött a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF), ahol Koleszár Ferenc a kerámia stúdió vezetője, s elsőnek féléves feladatként adta ki a tégla + tűz kombinációt. Az iskola műhelye azonban még mindig pici volt, és az eredmények sem nőttek túl egy kipakolás keretein. Az Össztűzben azonban többre vágyott. Égő falakra, lángoló tűzoszlopokra. A BKF segítségével tehát pályázat jött létre, és eredetileg idén nyáron lett volna az első Össztűz, azonban a fiatal pályázók mintha nem látták volna a lehetőséget ebben az ügyben, mintha nem érdekelte volna őket, hogy ezúttal nem a hagyományos keretek közötti feladatmegoldás, hanem saját kreatív határaik feszegetése a feladat.

A beérkezett pályaművek nem győzték meg a döntőbírákat, ezért úgy döntöttek, még egyszer nekifutnak a kérdésnek. Másodjára már hét művészeti intézmény tizenhét pályaműve érkezett be. Ezek közül három épült meg a békásmegyeri tűzoltóság udvarán, hogy aztán október 22-én ellenőrzött körülmények között lobbanhasson lángra egy zenés, szalonnasütős későőszi pikniken. Ha a sors nyúlt bele, hát nagyon jól tette, a kissé csípős, hűs időben égetni talán szerencsésebb is, mint 40 °C fokos kánikulában kormozni. A piknik remekül sikerült, és a MOME és a Széchenyi István Egyetem diákjai által megépített kompozíciók is rendkívüli látványt nyújtottak. Az Össztűz tehát mindenféleképpen új fejezetet nyitott a mostanában futó művészeti események sorában. A bevett formák és megszokott megoldások helyett – amihez a kész módszerekhez és megoldásokhoz szokott fiatal művészgenerációk szoktak – ezen a helyen nem jöhetnek számításba. A három alkotás elkészítéséhez az egyedül ülök egy szobában, és alkotgatok mentalitása sem jöhetett szóba: csapatok kellettek, akik megosztják a munkát, kitalálják a koncepciót, és megépítik azt. Építészek, keramikusok, dizájnerek összefogása a tökéletes hatásért. Furcsa, hogy a BKF diákjai nem mutatkoztak be a hazai pályán, holott még a focivébén is alanyi jogon vehet részt a rendező ország.

Jövőre azonban remélhetően a BKF-esek is megmutatják, mit tudnak, hiszen nincs nagyobb kihívás annál, mint amikor a saját portánkon is a MOME diákjai villognak. Az biztos, hogy az Össztűz letette névjegyét az őszi, és remélhetőleg a kora tavaszi művészeti események közé is, és olyan fórum született, ahol a kreativitás, az együttműködés kerülhet előtérbe a lépten-nyomon mantrázott önkifejezéssel szemben.

(A fotókat Béres Ádám és Cseh Dániel készítette.)

Hozzászólások

  1. 2011. november 20., 07:29
    További képek és videó a rendezvényről:
    http://www.langlovagok.hu/kepek/6693_kozteri-muveszeti-palyazat-valosult-meg-a-bekasmegyeri-tuzorsegen
  2. 2011. november 02., szerda 09:46
    Az egyik nyertes csapat, aminek neve "A szabadság szelleme", tagjai között Ybl-ös hallgatók is jelen vannak. (Farkas Ádám, Szegedi Dávid Olivér és Tóth Antal Máté) rajtuk kívül még két MOME-s építész van a csapatban (Ferth Tímea és Pifkó Dániel)
    A csapat a CSEKK-en (Csomópont Egyetemek Közti Kooperáció) belül jött létre, ahol lehetőség van más egyetemek így pl.: MOME-sokkal, BME-sekkel való együttműködésre szaktól függetlenül. Így kerülhetnek össze akár ötvösök, építészekkel vagy éppen keramikusok gépészekkel; elősegítve a hatékony munkát.

Új hozzászólás írása

Hozzászólás elküldéséhez előbb be kell jelentkeznie!

Hirdetés

Grund

Egy önjelölt lámparestaurátor

2011. november 15., kedd 16:10

Harmath Lászlót múlni nem akaró szenvedély kerítette hatalmába vagy húsz éve, azóta háború előtti lámpákat kelt új életre. A porlepte, csúfnak tűnő torzókban azonnal meglátja a szépet.

A költő saját kérdéseire felelt

2011. november 09., szerda 13:55

Tomaso Kemeny olasz-magyar költő első magyar nyelvű verseskötetének bemutatója elszalasztott lehetőséggé vált. Szkárosi Endre és Szőcs Géza sem vitte túlzásba a tíz éves korában elszármazott Kemeny faggatását.

Azok a gyönyörű Commodore 64-ek

2011. november 09., szerda 12:30

Időutazás a nyolcvanas évekbe, amikor ugyan még Kádár volt a rendszergazda, de már egyre inkább minden a computerekről szólt. Kis Róbert ősszámítógépeket gyűjt.

Ez a könyv is csak úgy lett…

2011. november 04., péntek 09:23

Mi döntjük el, hol játszódik, mikor játszódik és miről szól. De Bodor Ádám azért megint rajzolt hozzá ezt-azt.

Dizájn

„Szolidan vagyok vagány”

2011. november 04., péntek 08:00

Dizájnboltos sorozatunk mellett útjára indítunk egy másik sorozatot is, amelyben fiatal magyar divattervezőket mutatunk be. Illéssy Lenkére, az ille-olla tervezőjére esett első körben a választásunk.