A karlsruhei bíróság szerint a berlini múzeum fenntartaná a nácik által elkövetett bűnt azzal, ha megtarthatná a ritka posztereket, amelyek jogos örököseként Hans Sachs most 74 éves fiát jelölte meg.

A pénteki döntés hétévi jogi huzavonának vet vélhetően véget. A csatározás tárgyát ritka plakátok, köztük az 1800-as évekből származó alkotások képezték. A gyűjtemény palettáján a szecesszió, az expresszionizmus, valamint a konstruktivizmus és az art deco jegyében született darabok szerepelnek olyan művészek ecsetjéből, mint Henry van de Velde, Vaszilij Kandinszkij, Käthe Kollwitz, Max Pechstein vagy épp Otto Dix.

– Nem tudom leírni, mit jelent ez nekem – fogalmazott az ítélethirdetés után ismertetett közleményében a Floridában élő Peter Sachs. „Érvényesültek apám jogai, elismerést nyert az az élet, amelyet elvesztett és soha nem kapott vissza” – írta.

A Sachs család tagjait 1938-ban letartóztatták, néhány napi őrizet után azonban ki tudtak szabadulni, és az Egyesült Államokba menekültek. A jó nevű fogorvos, Hans Sachs előtte Richard Lenz bankárra bízta a plakátokat megőrzésre, de később a propagandaminisztérium lefoglalta őket. Legközelebb csak az 1960-as években bukkantak fel, egy kelet-berlini épület pincéjében nyolcezer darabot találtak, ezek a Német Történeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.

A bíróság rámutatott: a bankár nem vette meg a gyűjteményt, így nem formálhatott rá jogot, a propagandaminisztérium intézkedéseit pedig már az 1950-es években jogellenesnek nyilvánította a törvénykezés. A bírák a szövetségesek által 1949-ben az elkobzott javak visszaszolgáltatásáról hozott rendelkezését figyelembe véve elismerték ugyan, hogy Peter Sachs valóban késve adta be követelését a plakátok visszaszolgáltatására, de úgy találták, hogy a törvény szelleme egyértelműen Sachs oldalán áll. Tény, hogy Hans Sachs 1961-ben kártérítést kapott – abban a tudatban, hogy a kollekciónak nyoma veszett –, ez azonban a bíróság mostani döntése szerint nem jelenti azt, hogy nem az ő örököse a plakátok jogos tulajdonosa. Ezzel kapcsolatosan utalt arra a testület, hogy egy ellentétes döntéssel fenntartanák a náci méltánytalanságot.

Eddig 4259 plakátról vált bizonyossá, hogy egykor Hans Sachs gyűjteményét gyarapította. A híres műgyűjtő poszterkollekciója 12 500 tételt számlált: kiállítások, kabarék, filmek, árucikkek plakátjai voltak ezek, de még politikai propaganda is akadt közöttük. Mindegyik ritkaságszámba menő, egyedi darab. A hiányzó alkotások sorsa ismeretlen.

A Német Történeti Múzeum rendszerint csak kevés plakátot szerepeltetett egyszerre a kiállításain, noha felbecsülhetetlen kutatási forrásnak tartotta a birtokába került darabokat. Ügyvédje szerint Sachs abban bízik, hogy új otthont találhat számukra, és a nagyközönség is megcsodálhatja őket.